Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

II. Állattartás

XII. táblázat A JÁRMOS ÖKRÖK MEGOSZLÁSA AZ EGYES VAGYONI RÉTEGEK KÖZÖTT Év Réteg Gazdák szama 0 1-2 3-6 7-10 11össz. Év Réteg Gazdák szama ökörrel rendelkezett össz. 1707 nincstelen 46 46 1707 törpegazda 293 214 79 151 1707 kisgazda 187 21 132 34 381 1707 közepes gazda 106 1 33 72 351 1707 nagygazda 31 21 4 6 235 1707 összesen: 663 282 244 127 4 6 1 118 1757 nincstelen 459 459 1757 törpegazda 1349 1 021 317 11 667 1757 kisgazda 568 173 244 149 2 1 106 1757 közepes gazda 263 20 30 202 11 1 195 1757 nagygazda 233 7 95 98 33 1 792 1757 összesen: 2 872 1 680 591 457 111 33 4 760 1780 nincstelen 723 723 1780 törpegazda 2 153 1 727 370 56 865 1780 kisgazda 656 269 152 233 2 1 316 1780 közepes gazda 214 22 20 161 11 963 1780 nagygazda 185 18 3 78 65 21 1 272 1780 összesen: 3 931 2 759 545 528 78 21 4 416 1847 nincstelen 807 807 1847 törpegazda 2 526 2 496 30 56 1847 kisgazda 875 703 160 12 360 1847 közepes gazda 368 238 102 28 340 1847 nagygazda 166 41 43 78 4 505 1847 összesen: 4 742 4 285 335 118 4 1 261 A fejőstehenek tényleges számának követése nem csekély gondot jelent Kecskeméten is. Ennek az is oka, hogy a kizárólag a szaporítást szolgáló anyaállatokat is általában fejőstehenekként emlegették. 1707-ben 849 fejőstehenet vettek nyilvántartásba az adószedők, de ezek valójában többségükben a tenyészállatok voltak, hisz a jelentős gyarapodás után, még az 1728-as összeírásban is csak 143 fejőstehet tüntettek fel. Jelentősen nőtt a számuk a későbbi évtizedekben: 1769-ben már 696-ot