Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

I. Növénytermesztés

az élő földeket elborítással fenyegetvén, akadályozására..." intézkedés történt.

213 Ezután egymást követték az újabb és újabb rendeletek: „Elhatároztatott, hogy Ballószegnek egy része az ottani homok továbbterjedésének megakadályoztatása végett a lakosok között erdőültetés céljából kiosztassék.

214 A homokos rész erdő ültetés végett történő nagyarányú parcellázása 1801-től kezdődött. 1810-ig csak erdőt engedtek ültetni, ettől kezdve már szőlőt is. Az itt telepített szőlők kapták a Halesz elnevezést.

215 Az 1-3 holdas parcellákon az erdők igen szépen tenyésztek, és már 1802-ben megfogalmazódott a szándék, hogy egész Ballószöget be kell telepíteni. Tény, hogy 1810-11-ben ugyanitt újabb 500 holdat ültettek be.

216 A következő években, évtizedekben mind több helyen került sor erdőtelepítésekre: 1806-ban a Csalános tó felső részén levő homokot osztották ki, 1817-ben Szentlőrincen árkoltak körül újabb részt erdőnek, és történt meg tölgyfával való beültetése.

217 1825-ben, amikor a szőlő telepítésre szánt parcellázásokat fel is függesztette a tanács, mivel a munkabérek hirtelen megnövekedtek, az erdőtelepítés nem szünetelt.

218 Ezért 1827-ben Szikrában a kocsma környékén osztottak ki jelentős területet. 1833-ban a cethali kocsma mellett 76,5 hold futóhomokon telepítettek erdőt. Ugyanott a következő évben újabb 23 holdat erdősítettek. Két évvel később ismét közel 100 holddal bővült az erdő a kocsma mellett.

219 Bár ezek a telepítések nem voltak grandiózusak, de feltétlenül következetesek. Csaknem évenként újabb és újabb részeken zöldültek ki az erdők a gazdák szorgalma révén, és mind több pusztát mentettek meg a homok további áradásától. Csak 1846-ban pl. Gyenes Mihály mérnök irányításával 589 hold erdőt telepítettek, amely a városnak 1474 váltó forintjába került. 1848-ban pedig a különféle pusztákon 38 helyen 145 hold új erdővel növelték a védősávokat.

220 De nemcsak a mennyiségre törekedtek. A mintagazdaság létrehozása során egy holdnyi területet szántak arra, hogy ott a különféle fák meghonosításának lehetőségeit, illetve a már ismert fajták tulajdonságait közvetlenebbül is vizsgálni tudják.

221 1849-ben a kisnyiri erdőt tölgyfával telepítették

222 213 IV. 1504. b/ 76. 747. 214 IV. 1504. y 748. 215 BENDE: 1929.14. Tekintettel arra, hogy a szőlőültetés hatására a munkabérek emelkedtek, a további telepítést a tanács megtiltotta, és csak 1828-ban oldotta fel azt. 216 XV. 4. Szabó Kálmán jegyzetei, illetve IV. 1504. b/ 76. 748. 217 IV. 1504. y 931. 218 IV. 1503. a/ 1825. 158. 219 ÍV 1504. b/ 76. 749-753. L. még a szőlő és gyümölcstermesztés fejezeten belüli kimutatást is. 220 IV. 1504. cf 178., illetve IV. 1504. a/ 1848. II. 1469. tsz. 221 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1989/c. 104-5. 222 IV. 1504. y 76. 758.