Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

I. Növénytermesztés

elzárattatnak" a gyümölcs piaci árusításától, és kísérletet tettek arra is, hogy „a kufárok jó hírű személyek legyenek".

197 A reformkorban rohamosan terebélyesedő és igényességében is gyarapodó szőlészet-borászat növekedési ütemét is meghaladta a gyümölcstermesztés, amely amazzal több szállal össze volt kapcsolva: „...mert a gyümölcsfák szőlőpászták szélein lévén kiültetve, azoknak tövei a szöllő oly gyakori munkáltatása, s kapáitatása által folyvást tisztán tartatnak, minden különösebb költség nélkül..."

198 Az egymástól 6-8 méter távolságban ültetett fák kellő napfényt kaptak, és ha csak a pászták szélére ültettek fát, a szőlő fejlődését sem hátráltatták különösebben.

199 Az igényesség a gyümölcsnemesítés terén is erőteljesen hódított:"...a gyümölcsfák magróli szaporítása s ezeknek többszöri átültetések és oltás általi nemesítések. Éghajlatunkhoz és földünk minőségéhez képest ennek kitapintása..." A minél jobb fajták elterjedése érdekében széleskörű igény és szervezkedés jelentkezett. A mintagazdaság szervezői a csemeték árusítását gondosan megtervezték, bízva abban, hogy a megnövekedett kereslet hatására: „...ez talán a legpénzhajtóbb ága lészen gazdaságunknak..."

200 Ezzel a később oly jelentőssé váló gyümölcsnemesítés első szervezett és nagyarányú vállalkozása bontakozódott ki közvetlenül a polgári forradalom előtt.

201 A gyümölcsös nemcsak amolyan tartozékként, kiegészítő elemként jelentkezett a reformkorban a szőlő mellett. Tudatos telepítések, a jó fajták megválasztása révén maga a gyümölcsös is komoly értékképzővé vált. A testamentumok és főleg a vagyonbecslések rendre kitérnek ezekre. A dúsgazdag Bozó János Ballószögben lévő 1800 út szőlője mellett külön is megemlíti, hogy van „két hold gyümölcsös, melyek még fiatalok". Kajtáriné családi örökségének felsorolásakor fontosnak tartják kiemelni, hogy a 100 hold földön nemcsak gazdasági épületek vannak, hanem gyümölcsös és káposztás kert is. Antal István hatalmas vagyonának felbecslése során szükségesnek tartja, hogy a 92 holdas városföldi birtokán az épületeket megelőzően rögzítsék a veteményes kert létét „válogatott gyümölcsfákkal".

202 A szőlőtermesztéshez hasonlóan e téren is szükségessé vált a helyi önkormányzat bizonyos mérvű közreműködése. Itt is részben a vagyonbiz197 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/b 134-176. 198 KUBINYI Ferenc — VAHOT Imre: 1853. 117. 199 Egyébként a kecskeméti borok gyengébb minőségének az volt az egyik fő oka, hogy a sok gyümölcsfa erősen beárnyékolta a tőkéket, és így azok kevés napfényt kaptak. 200 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1989/c 100-107. 201 Bár ez a mintagazdaság a szabadságharc után néhány évvel később tönkrement, 1868-ban a város egy újabb és lényegesen nagyobb szabású vállalkozást kezdett el saját maga, amellyel a mai Műkert területén alapozta meg a mintagyümölcsöst és szaporító telepet. Biztosította egyben, hogy a lakosság megkapja a kellő tájékoztatást is, és ezen túlmenően iskolai keretek között is oktatták a növénytermesztést. BENDE László: 1916. 73-74. 202 IV. 1504. d 203., ill. 206.