Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

I. Növénytermesztés

A telepítések során a magisztrátus igyekezett elejét venni a különféle spekulációnak, ezért az új szőlőkre 10 évre szóló eladási tilalmat mondott ki. Ez vonatkozott a Ballószögben parcellához juttatott tanítókra is.

155 A bőséges dokumentáció ellenére sem könnyű megállapítani, hogy a reformkor vegére pontosan mekkora is volt Kecskemét határában a szőlőterület. Ennek számos oka van. Az egyik mindenekelőtt az, hogy hosszú időn át az adózásnál a termés nagyságát vették alapul. Csak a XVIII. század vége felé vált általánossá, hogy a területet tekintették az adó alapjának. Azonban ekkor is hosszú időn át még a „kapás" volt a mértékegység, amely általában kb. 200 négyszögölet jelentett, de ezt távolról sem használták pontosan. A XIX. század elején egyre inkább elterjedt mértékegységként a holdnak az alkalmazása. Viszont évtizedeken át felváltva használták a magyar (1200 négyszögöl) és a kataszteri (1600 négyszögöl) holdat, és gyakran nem jelölték, melyikben számoltak a kimutatások vagy a területfelmérések alkalmával. Ráadásul igen gyakran nem mérnöki felmérés, hanem csak becslés alapján állapították meg a terület nagyságát. Csak az 1840-es években válik megbízhatóbbá az adatközlés, miután a város határában mind több szőlőt mértek fel szakképzett mérnökök. De a szabadságharcig ezzel a munkával teljesen nem végeztek.

156 Mindehhez hozzá kell vennünk, hogy a szőlőnek kiosztott területet nem telepítették teljesen be, hanem mivel régi szokás szerint körülárkolták azokat, jelentős területek estek ki, és a legtöbb esetben a szántóval, kerttel nem rendelkezők több más növény számára is hagytak elegendő helyet: „...A körbe eső veteményes földeket szőlőkké, vagy ezeket amazokká, vagy pedig gyümölcsössé önként..." alakíthatta át bármelyik gazda.

157 Éppen ezért a XIX. század első felében kiosztott földeket sem lehet úgy kezelni, hogy az pontosan azonos ugyanakkora területű termő szőlővel. Visszatérő kitétel a különféle vagyonbecslésekben és végrendeletekben a szőlő területének megállapítása után a veteményes kert terjedelmének rögzítése.

158 Bár a Kecskemét környékén telepített szőlők területének növekedését egészen pontosan nem is tudjuk rögzíteni, néhány adattal elég pontosan tudjuk azt érzékeltetni. Az 1780-as összeírás adatai alapján 10884 kapás nagyságú területet adóztattak meg, amely kb. 1360 holdnak felelt meg.

159 Ennek ismeretében értékelhető igazán a későbbi növekedés: 1836-ban 155 ÍV. 1504. hl 1812. április 6. 156 Ebből a munkából Sallai Károly mérnök vállalt igen jelentős részt, és 1848 decemberéig a Budai úttól a Borbás közig 1695,9 holdat, a Csalánosban pedig 411,6 holdat mért fel pontosan. IV. 1504. hl 1848. III. 2778. tsz. 157 CSÁNYI János: 1840. 78. 158 IV. 1504. cl 204-206. vagyonbecslések 159 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1989/b 269. Egy kapás terület 200 négyszögölnek felelt meg. Az 1850-5l-ben készült összeírás fejlécén egyértelműen ekkora területűnek határozták meg az egy kapás nagyságot.