Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

I. Növénytermesztés

sével csökkent a közlegelő területe, szűkült az amúgy is tartós válságot átélő jószágtartás gazdasági háttere. A tanács szabályozó-korlátozó szerepe éppen a felsorolt okok miatt csaknem mindig tetten érhető. Már 1691-ben részben a tanács fontolgatásával szemben döntött a zúgolódó szegények javára a nagyhatalmú földesúri inspektor. Később is az esetek nagyobb részében azt tapasztalhatjuk, hogy az állattartók érdekeire hivatkozva szegült szembe a testület a saját szűkebb érdekeit is sértő telepítéseknek. így történt ez 1779-ben is, amikor a következő módon döntött a magisztrátus: „Régi statútumok ellen senki sehol a város földin, sem pedig a maga kertinél a végre földet ne szakaszszon, hogy ottan szőlőt telepítsen. A kik pedig azért építettek vagy építeni igyekeznek, attul minden módon eltiltatnak, a gyümölcsös, kivált az eperfák megmaradhatván.

149 A futóhomok elleni küzdelem, melyet szorgalmazott a megye is, megkerülhetetlenné tette a tömeges és megismétlődő parcellázást. A város egyik legrégebbi legelőjét, Ballószög pusztát a tanács 1801-ben kezdte 100 hold terjedelemben 1-3 holdas parcellára felosztani. 1810-től a folyamat felgyorsult,

150 de 1826 táján erősen megtorpant. Csak egy igen széleskörű társadalmi megmozdulás hatására, amely éveken át sok kellemetlenséget okozott a magisztrátusnak, lendült neki a munka 1836-ban.

151 Ehhez az engedékenységhez kétségtelenül hozzájárult az is, hogy a megváltakozás miatt a tanács igen súlyos anyagi gondokkal küzdött, és a kamatok fizetése érdekében a parcellázások bevételeit is növelnie kellett. Az árverések során számottevően nőtt a város határában lévő szőlőterület. Tekintettel arra, hogy az 1600 holdnyi új szőlő önmagában is igen jelentős változás a város mezőgazdaságában, és mivel a szőlőparcellákkal egyidőben az erdősítés céljára is történtek árverezések, célszerű ezen igen jelentős és több szakaszból álló folyamat legfontosabb dokumnetációját itt ismertetni, annál is inkább, mivel több szempontból is igen hasznos.

152 149 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/a 129. 150 BENDE László: 1929. 288. 151 A városban kialakult társadalmi feszültség okaira, illetve az elégedetlenkedóltnek a megyével való kapcsolataira vonatkozóan 1. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1992. és KISFALUDY Katalin: 1992. 152 XV. 8. Ballá János Kecskemétre vonatkozó jegyzetei, 56-57.