Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

I. Növénytermesztés

részben az éghajlati és talajviszonyokat, részben pedig a megfelelő ipari háttér és az agrokultúra hiányát kell megneveznünk. Az esetek többságében a rossz közlekedési viszonyok eleve nem tették volna gazdaságossá ezen termények nagyobb távolságra történő szállítását. Az egyik legjelentősebb ipari növény kétségtelenül a dohány volt. Ez a mára egyik legelterjedtebb élvezeti cikk alapanyaga kezdetben Európában csak dísznövényként terjedt. Magyarországon az 1570-es években jelent meg, és minden szigorú tiltás ellenére gyorsan népszerűvé vált.

118 Kecskeméten 1673-ban már a városi számadásokban is feltűnik.

119 A város lakosai közötti jelentős népszerűségét bizonyítja az, hogy már 1678-ban statútum tiltotta, hogy dohányt akár boltokban, piacon vagy magánházaknál áruljanak. 1699-ben a gazdát 12, a szolgát 6 forint bírsággal büntették. „Ha háromszor ismételten rajta kapatott, erősen megveretett, és ha negyedszer is rajta éretett, akkor a város piacán lefogatik és minden testrésze összetöretik, azután mehet szolgálatra." A drasztikus büntetések sem tudták megfékezni a dohányzás szenvedélyének gyors terjedését. Figyelemre méltó, hogy 1715-ben már nem a nikotin élvezetét tiltják, hanem a dohányzás okozta tüzeket kívánták kiküszöbölni. Ugyancsak a tűzesetek megelőzése végett hozott igen szigorú tilalmakat a megyei közgyűlés is.

120 A XVIII. század végére már a jobb megfigyelőképességgel rendelkező utazók számára is egyértelmű lett, hogy Magyarországon a bor mellett a dohány vált legfőbb kiviteli cikké.

121 Tekintettel arra, hogy tömegéhez képest elég magas értéket képviselt a szárított dohány, nagyobb távolságra is kifizetődővé vált szállítása, így az ország mind több részén termesztették a hazai és a külföldi piacra. Kecskemét határában az 1790-es évekből maradt adatunk szervezett dohánytermesztésről. Minden bizonnyal már korábban kezdődhetett a város megvásárolt pusztáján Pusztaszeren a termelés, mivel 1792-ben már engedményeket is kaptak a magisztrátustól, amennyiben a „dohányosoknak a haszonbér pontos fizetése mellett az ottani halászat megengedtetett".

122 1793-ban már a korábbi szerződés megújításáról döntött a tanács, amennyiben 350 forint árenda fejében engedélyezte a további termelést.

123 Ezt követően két évtizeden át az adatok sora igazolja, hogy Pusztaszeren folyamatosan végeztek dohánytermesztést.

124 A kecskeméti gazdák is igen jól érzékelhették ennek fontosságát, hisz a reformkor végén létrehozott mintagazdaság egyik igen fontos feladata lett, hogy e kultúrnövény termesztésének szakszerűbb formáját részben 118 TAKÁCS Lajos: 1964. 11-12., ilieve GAÁL László: 1978. 356. 119 rVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1985/c 296. 120 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/b. 44., 53., 53-54., 56-57. 121 GAÁL László: 1978. 357. 122 IV. 1504. b/ 727. 123 IV. 1504. d 190. Április 24-i bejegyzés. 124 ÍV. 1504. bt 76. 727.