Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)
VI. A pénzügyek alakulása
csekély elégedetlenségére 667 ezer forintra srófolta fel, de ezen összegből már a kamatok kiegyenlítésére 55 ezer forintot kellett biztosítani. 972 Ezek az összegek évenként alaposan megcsapolták a paraszti felhalmozás lehetőségeit ezekben az évtizedekben. Kétségtelen, hogy Kecskemét számára sok előny származott abból, hogy földesurai nem laktak falai között. De voltak ennek érdemi hátrányai is. Talán a legfontosabbként azt kell kiemelnünk, hogy az évenkénti földesúri taxa és egyéb szolgáltatás fejében kifizetett több mint 2000 forint összegből semmit sem költöttek el ebben a városban, és gyakorlatilag semmiféle megrendelést nem adtak a helybeli iparosoknak sem. Nem változtatott a helyzeten a megváltakozás ténye sem, hisz egy összegben kellett leróni a megváltakozás árát, ami mind az önkormányzatot, mind a város gazdáit hosszú időre a már jelzett nyomasztó kamatterhek törlesztésére kárhoztatta. így évenként a felhalmozott tőkének igen jelentős része ismételten elveszett a város gazdasága számára, nehezítve ezzel is az amúgyis szerény tőkefelhalmozást. IV. 1510. a/ a jelzett évek perceptori, illetve főpénztári naplói alapján.