Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)
VI. A pénzügyek alakulása
számára az árak pontosabb ismeretében érthetően ez távolról sem jelentett akkora gondot mint ma nekünk. Megkerülhetetlen, hogy röviden ne szóljunk a különféle számítási pénzekről. Ezek nem ténylegesen kivert érmék voltak, hanem fogalmi eszközök, amelyek elősegítették, hogy a számtalan veret gyakran változó értékeit közös nevezőre tudják hozni, a különféle vitákat és bizonytalanságokat el tudják kerülni. Bár még a XVIII. században is sor került a dénárnak, ennek a legősibb magyar pénznek a verésére, valójában az említések töredékében volt csak anyagilag is jelen, az esetek legnagyobb részében csak számítási pénzként használták. A dénár a magyar forintnak, a Florenus Hungaricusnak XVIII. század nagyobb részében is még gyakran használt számítási pénznek a századrésze volt. 91 * 6 A magyar forint helyett már a XVII. században kezdik használni nálunk is a másik számítási pénzt, a Rénes forintot, a Florenus Rhenensis-t, vagy más szóval a Florenus Germanicust, a német forintot. Ennek értéke mindig 60 krajcár. Tekintettel arra, hogy az előző évtizedek gyakorlatát követve XVIII. század derekáig igen gyakran határozzák meg a beszedett vagy kiadott összegeket számítási tallérban, utalnunk kell erre is. Régtől fogva 90 krajcár értéket jelentett, és mellette váltópénzként feltüntetett garas, amely ugyancsak lehetett számítási pénz is, ekkor 15 krajcárt, vagyis 30 dénárt tett ki. 937 A rövid áttekintés lezárásaként feltétlenül utalnunk kell arra, hogy bár ezen másfél évszázad során szokatlanul sokféle pénz, illetve pénznév tűnik fel írott forrásainkban, a tényleges forgalom aránytalanul nagy részét az ország egész területén ismert és elfogadott magyar, illetve esetenként osztrák verdékből kikerülő pénzek alkották. Az eltérő esetek száma és jellege mégis feltétlenül megköveteli a többi pénz ismeretét is. 2. A mezővárosi felhalmozás és korlátai Ezen tájegység gazdasági és társadalmi fejlődésének, ezen belül is a felhalmozásnak szélesebb körben történő feltárására eddig még viszonylag kevés kísérlet történt. Amikor a hosszú időn át igencsak elhanyagolt területeken az elmélyültebb kutatás megkezdődött, részben a feudális nagybirtok, részben pedig a jobbágyi falvak kötötték le a kutatók figyelmét. Ez sok szempontból érthető is, hisz a magyar rendi társadalmon belül is ez a két pólus volt a meghatározó. Ráadásul a tőkés árutermelő gazdálkodás csírái, jövőbe tekintő modelljei mindenekelőtt a nyugati 936 A székbírák még az 1783-84-es év elszámolásakor is magyar forintban adják meg a különféle veretek értékét. 937 Hangsúlyozni kell, hogy a korabeli forrásokban az itt felsoroltaknál jóval több pénznév lelhető fel. Ezek leírása és ismertetése a jelzett feldolgozásokban fellelhető.
