Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

I. Növénytermesztés

Egészen más érvek alapján kívánta felszámolni a tanyákat a központi hatalom. A bécsi udvar 1780 és 1850 is, bár erőteljesen eltérő volt a történelmi és politikai háttér, széleskörű kampányt kezdett a tanyatelepülések felszámolása érdekében, amit a helyi hatóságok annál is inkább elfogadhatónak tartottak, mivel saját céljaikkal is össze tudták ezt egyeztetni. A központi hatalmat a közbiztonság védelme vezérelte elsődlegesen és a politikai mozgalmak visszaszorítása. Tekintettel arra, hogy a kialakuló tanyákon egyre több termelőeszköz, termék és jószág halmozódott fel, ezeket mind több sérelem érte. Az államhatalom azonban nemcsak az adózók érdekeit kívánta védeni, hanem fel akarta számolni azokat a helyeket is, ahol a tolvajlásból, rablásból élő betyárok zsákmányaikat elrejthették, maguk pedig menedéket, rejtekhelyet, esetenként pedig cinkosokat is találtak.

43 Ehhez járult egy újabb ok is. „Minthogy a mostani munka idején mindenféle ember meghúzza magát a tanyákon... most pedig számos szökevény katonák publikáltattak... szükséges ezért levelét megtekinteni..."

44 A tanyák felszámolására az íróasztalok mellett megformált tervek érthetően sorra kudarcot vallottak, hisz szükségszerűen gyengébbnek bizonyultak a valós anyagi érdekeknél, és csak hátráltatni tudták a szükségszerű folyamatot, de azt feltartóztatni nem voltak képesek. Természetesen sohasem tiltotta a város a pásztoroknak, béreseknek, kertészeknek a tanyákon való tevékenységét, akik az év egészben ott laktak. A tanyapásztorokat, a tyúkászokat és a kertészeket nemcsak megtűrték a tanyákon, hanem nyilvántartásba is vették őket és olyan címen vetettek ki rájuk adót, hogy bár számottevő vagyonuk nincsen, de élvezik mind a szabad árusítás lehetőségeit, mind a város nyújtotta közbiztonságot és az egyéb szolgáltatásokat.

45 Nemcsak kint éltek sokan a várostól távol, hanem kint is temetkeztek, ami ellen mind az egyház mind a magisztrátus egyértelműen tiltakozott.

46 Tekintettel arra, hogy a tanyák létrehozásához, illetve az ott történő állandó tartózkodáshoz a tanács csak igen későn adta meg az engedélyt, azokról szabályszerű és teljes nyilvántartást sem vezetett, így nagyon kockázatos lenne arról nyilatkozni, hogy a XVIII. század folyamán, illetve a XLX. század első felének időpontjában milyen számban lakhattak Kecskemét határában tanyán az egyes családok. Szabó Kálmán a XVIII. századi tanyák tényleges létéről és működéséről az adatok sorát idézi a II. világháborúban eltűnt jegyzőkönyvekre utalva.

47 Ugyanő II. József kori katonai43 SZABÓ István: 1960. 44 IV. 1504. d Közigazgatási iratok, 189. 1785. 45 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/b 178., 203-206. 46 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/b 146. és 201. 47 SZABÓ Kálmán: 1936.46-49. AjelentŐs eltérések mellett lényegében hasonló okok hívták életre a Szeged és Vásárhely környéki tanyákat is. A kialakulás folyamatáról és e sajátos szervezeti forma működéséről nagyon részletes és hiteles képet kapunk JUHASZ Antal munkájából: 1989.