Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

V. Kereskedelem

működött hosszú időn át csárda. A pusztaszeri alsó, illetve a sáregyházi kocsmát, „miután rablók barlangjává lett, különben is dűlő félben lévén", a tanács leromboltatta 1812-ben. A városon belül is tovább tartott a vendéglátó helyek bővítése, melynek során 1816-ban a város központjában újabb telkek kisajátításával bővítették a Cserepes vendégfogadót. Két évvel később egy nagy vendégfogadó és kávéház felépítését vette tervbe a város a mai színház helyén, és 1832-ben a piactéren egy új nagy kocsmát építettek fel. De tudomásunk van a Páni kocsma és a Monostori csárda működéséről is, melyhez 100 hold földet csatolt 1826-ban a tanács.

800 Célszerű a korabeli kocsmák felszerelésére is utalni egy-egy kiméréshez tartozó leltár alapján. "1. A hordószínben 3 kád. 2. Az öreg pinczében 1 kád. 3. Egy bor eresztő csatornya, az öreg pinczéhez való. 4. 1 ollyatén csatornya a Cserepes pintzéhez való. 5. 13 karika abronts a padláson és 21 szál. 6. 5 szál abronts kádra való. 7. 27 karika, 18 szálas. 8. 10 rúd spaniol viasz hordókat petsételni. 9. 1 karika hajtó. 10 1 vaskalapáts. 11. 2 borhúzó kötél."

801 A város gazdasági fejlődésével és a jómódú paraszti, részben pedig alkalmazotti és értelmiségi réteg bővülésével a szórakozás iránti igény hamarosan túllépett a kocsmák, csárdák keretein. Új divat kezdett meghonosodni, a kávézás és hozzá kapcsolódó időtöltések, amelyeket a tanács egy ideig nem nézett jó szemmel. Éppen ezért 1760. február 28-án hozott rendelet értelmében a „kávé ital eltiltatott."

802 Az adrninisztratív intézkedések és a divat ütközése során már akkor is mindig az utóbbi lett a győztes, hisz a szokás tovább terjedt. Nem egészen tíz évvel később már azt volt kénytelen megállapítani a városért felelős testület, hogy „az itt valós vásárokban a kafe siderek már annyira elszaporodtak, hogy 14 sátrakat is vontak." Mivel úgy ítélték meg, hogy a közerkölcsökre kedvezőtlen hatást gyakoroltak, mert „magokkal tisztátalan személyeket hordozván, az ifjaknak fajtalanságra való alkalmatosságokat szolgáltattak, kártyázás, kockázás által sok erszényt megürítettek... éjjel nappal sátraikban czigány hegedűsöket tánczokat tartván, az ifjúságot corrumpálták", és mindemellett olyan szeszes italokat árusítottak, melyre nem volt engedélyük. Ezek alapján a döntés szigorú lett: „az itt való vásárokból örökre kitiltassanak."

803 IV. 1510. f/ 1. 1778-1779. Más feljegyzésekből tudjuk, hogy 1770 táján önálló pincéjük volt a szűrszabóknak, a német szabóknak, sőt még a cigányoknak is. IV.1504. 159-166. IV. 1504. b/ 76. 168-178. IV. 1504. yl 25. 1789. ÍV. 1504. bl 76. 852.