Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

V. Kereskedelem

A XVIII. századból viszonylag kevés adatunk maradt fenn arra vonatkozóan, hogy az egyes vásárokra honnan és milyen mennyiségben hajtottak ide jószágokat. Ezért is célszerű az 1779-ből fennmaradt listát teljes egészében közzé tenni, mivel egyrészt jelentős támasz lehet e téren, másrészt viszont lehetővé teszi azt is, hogy a későbbi évtizedek gyakorlatával összehasonlítsuk.

750 (L. XXVIII. táblázat.) A következő lajstrom adatai alapján feltételezhetjük, hogy minden bizonnyal nem csökkent még észrevehetően ezeknek a vásároknak a forgalma. 1806-ból fennmaradt ugyancsak a Lőrinc napi vásárra érkező kereskedők lakhelyét és számát rögzítő lajstrom. Ennek összesítését is célszerű közölni, mivel ily módon pontosabb képet tudunk alkotni arról a hatalmas körről, amelyen belüli települések még ekkor is minden bizonnyal rendszeres kapcsolatban állhattak Kecskeméttel.

761 (L. XXIX. táblázat.) A vásárra felhajtott jószágon belül különösen sok volt az ürü: 11703 db., melyek közül „itt való ürü" volt 5486 db., de nagy számban hajtottak ide más településekről is. Pozsonyból Frajd Sámuel 300, Rósendorfi Szikora Ferenc 350, Győri Jakab Kun 1000, Brezováczi Dankó György 500, Csongrádi Pap István 160, Soproni Ötvös Péter 800, Kiskőrösi Dobrovszky György 180 és Vágbesztercei Janóczki Tamás 450 db-t hajtott Kecskemétre.

752 Mindezek mellett jelentős volt a szarvasmarhák száma is: 5064 db. Ugyanakkor viszonylag kevés volt a sertés: 500 db.

753 A forgalmat több tényező is befolyásolhatta, és kétségtelenül erősen változó volt. A két évvel későbbi Fehértói vásárra jóval kisebb volt a felhozatal: 1254 db. tehén, 2423 db. ökör és 2653 db. ürü került nyilvántartásba.

754 749 750 761 762 IV. 1510. h/6. IV. 1510. h. A lajstrom egészét azért is célszerű teljes terjedelmében közölni, mivel több olyan településre vonatkozó adatokat tartalmaz, amelyeknek ilyen jellegű iratuk ezekből az évekből nem maradt fenn, és minden ilyen adat igen értékes lehet gazdaságuk történetének felvázolásakor. IV. 1510. h/ 1806. Talán nem árt utalni arra, hogy a település a kereskedő lakhelyére utal egyértelműen, és nem jelenti feltétlenül azt, hogy onnan hajtotta ide jószágait. ÍV. 1504. h/2. Ez összefüggésben lehetett az évszakkal is, hisz a sertéseket minden bizonnyal csak a későbbi hónapokban hajtották fel nagyobb számban. Egyébként a sertésekkel való kereskedés jelentős múltra tekint vissza a városban. Figyelemre méltó viszont, hogy 1785-ben Juriga Ádám, aki szalonnával is kereskedett, végrendeletében kiemelte, hogy három évvel korábban „Kerestyén Lászlóval vöttünk egy falka sertést", amit viszont Pesten csak veszteséggel tudták értékesíteni. A testamentumban több esetben is utal hasonló veszteséggel záruló, sertésekkel való üzletelésére. Kitér arra is, hogy rajta kívül többen űzték ezt a mesterséget a városban. Az itt lakó Fái Mihálynak, aki ugyancsak sertésekkel kereskedett, adott kölcsön 100 forintot. IV. 1504. v/ IV. 1504. h/2 1808. július 29.