Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

V. Kereskedelem

viszonylag szervezett keretek között történhetett a háborús években. Legalábbis erre utal az alábbi eset. Mészáros György győri kereskedő 1701. január 11-én egy elismervényt adott a kecskeméti tanácsnak, amelyben rögzítette, hogy „in Anno 1699 esztendőben vettem nemes Kecskeméti Váróstul bizonyos számú bőröket, melyeknek is az árra tendáltatott in summa 3487 ft. 50 dénár." Ennek árából kifizetett 1929 forintot, és elismerte, hogy 1558 forint 50 dénárral még tartozik.

735 A nyersbőr értékesítése a következő évtizedekben is figyelemre méltó, bár egyre csökkenő bevételhez juttatta a város lakóit. Mivel azonban a hízott marhákat nagyobbrészt külföldre és a népesebb városokba szállították, a helyi vágóhidakon rendszerint a lesoványodott és öreg jószágokat vágták le, amelyeknek bőre viszont gyenge minőségű volt. Ezeknek és a dögöknek bőrét viszont az átlagosnál olcsóbban tudták értékesíteni. Megfelelő természeti adottságok, mindenekelőtt a folyóvíz hiányában a helybeli vargák csak kis mennyiségben tudták a bőröket feldolgozni, nagyobb részét ezeknek később is külföldre, vagy más városokba adták el. Miként utaltunk is rá, Kecskemét ipara alapvetően a helyi szükségletek kielégítésére koncentrálódott. Alig akadt olyan céh, amelynek mesterei a környező városok, falvak piacain vagy vásárain áruikkal megjelentek. Leginkább talán csak a csizmadiákat lehet kivételként említeni, de áruik sem mennyiségben, sem minőségben nem vívtak ki különösebb hírnevet. Hosszadalmas lenne felsorolni mindazon árucikkeket, amelyeket a helybeliek a különféle vásárokon felhoztak. A már érintett tömeges árualapokon túlmenően a különféle élelmiszerek alapanyagainak és tartósított formáinak egész sorára gondolnunk kell, melyekről a növénytermesztés és az állattartás során már szóltunk. Ezeken túlmenően a kibontakozódé helyi ipar egyes területei is igényt tartottak több olyan árucikkre, amelyek, még ha viszonylag kis tételben kellettek is, de rendszeresen felhasználták azokat. A széksót mindenekelőtt a szappanfőzéshez, a gubacsot a cserzéshez, a faszenet a kovácsoláshoz.

736 cl Az árak alakulása Bár az árak alakulásának vizsgálata olyan szerteágazó munka, hogy egy ilyen feldolgozás kereteibe nehezen szorítható be, a kereskedelem ezen meghatározó faktorát megkerülni nem lenne szerencsés. Egy rövid, de mégis elfogadható áttekintés annál inkább megtehető, mivel a korszak nagyobb részében viszonylag stabilnak mondható pénz révén elég jól 736 IV. 1504. y/4. 1693-ban a nyers marhabőr átlagos ára a városban 4 forint és 41 dénár volt. Ebből kiindulva kb. 800 marhabőr megvásárlásáról lehetett szó. Azt persze nem lehet tudni, hogy ez a mennyiség milyen időközönként gyűlt össze, és nem világlik ki az sem, hogy a tanács ténylegesen milyen szerepet vállalt a hasonló árucseréknél. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1985/a 261. 736 rVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/a 43., ill. 65.