Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

III. Ipar

kívül egy cipó éo egy pereckészítő is megjelent árujával.

624 A választékosabb igények kielégítését szolgálta a városban 1844 óta Salis András cukrászmester, aki engedélyt kapott arra, hogy a sétányon bódét állítson fel, majd 1847-től Limbek János mézeskalácsos szerzett működési engedélyt. fi A vendéglátóipar első nyomai Bár a kereskedelemmel is érintkezik, mégis itt célszerű röviden foglalkozni a vendéglátóipar kezdeteivel is. Ennek külsőségeit és szolgáltatásait természetesen nem szabad a huszadik századival összehasonlítani. A vendéglátás a XVII. században csaknem kizárólag vagy magánjellegű volt, vagy ha hivatalos személyeket, vagy nem várt és nem kívánt katonákat kellett elszállásolni, a város volt a vendéglátó, és ennek érdekében külön konyhát is működtetett.

625 A török kiűzése után megindult a postaforgalom is, és ennek nyomán merőben új körülmények bontakozódtak ki. 1710-ben a város önálló vendégfogadót épített.

626 Később ennek üzemeltetését magánszemélyeknek adták át, hogy rentábilisebbé váljék. 1750-ben Hipfel Lipót bérelte az újfalusi fogadóval együtt 400 rénes forintért évenként. Az azt követő évben Simon Mihajlovics bérelte a fogadót 180 rénes forint ellenében. 1759-ben First József az alábbiak mellett kapta meg 250 rénes forintért a bérleti jogot: gondoskodik az épület állagának megóvásáról, csak a várostól vásárol kimérésre bort és pálinkát, rosalist csak a várostól vásárolt pálinkából készít és minden akó kimért bor után 7 krajcárt fizet.

627 A következő évtizedekben, amikor mind a postának mind a vendégfogadóknak a forgalma megnőtt, a városon kívül is több vendégfogadó épült a postaállomásoknál. Ezeket igyekeztek a legalapvetőbb kényelemmel és feltételekkel ellátni. A Szeged irányában következő állomáson, Pákán 1789-ben a fogadóban 4 szoba, két konyha, 15 lóra való istálló, szekereknek megfelelő méretű színnel állott rendelkezésre, amit a magisztrátustól Johann Hristian Philip Thomas bérelt 283 forintért. gl Az építőipar kezdetei Az építőiparon belül is a XVIII. században ment végbe igazán jelentős változás. Korábban is folyt itt építkezés, de középület igen kevés készült, a magánházak, lakások viszont rendkívül igénytelenek voltak. IV. 1504. y/ 33. A szakácsasszonyok természetesen a város tisztségviselőiről is gondoskodtak. Konvenciójuk alakulásáról 1. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1985/d ÍV. 1510. a/ 1710. 48. November 26-án kelt bejegyzés: ,A vendég fogadóhoz ablakok csináltatására adtam tall. 16. 4 gar. December 3. „Ugyanoda 20 tall. 63. 1711. augusztus 25. A vendégfogadóban lévő konyha csinálásához lécszeget vettem gr. 4, den. 16. ÍV. 1504. y/ 34.