Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)
II. Állattartás
Évtizedekkel később is alig módosult formában jelentkeznek ugyanazok a panaszok: „A nyíri ökörcsorda Járásba, mely egyedül a teherhordó lakosok jószágainak számokra rendeltetett, némely hatalmaskodó Juhászaikkal bejárván a Jármos Jószágok élelmét fölélik". 386 Mi sem természetesebb, mint az, hogy a juhos gazdák is minden eszközzel igyekeztek a maguk igazát bizonyítani, és a tanácsi döntéseket a maguk javára fordítani. A választott közönségben gyakorta hangoztatták sérelmeiket: a juhos gazdák azt kérik, hogy Pusztaszeren is engedélyezzék a juhok legeltetését. Panaszolják, hogy a marhákkal és a ménesekkel a „bürgejárást több helyeken legeltették", amely panasz jogosságának elbírálására a tanács vizsgálatot rendelt el. 387 Mivel fellépésük nem volt elég hatásos, alig néhány nappal később Kovács László és Csorba Mihály választott polgárok álltak elő panaszaikkal: „több birkatartó gazdák nevében is folyamodnak, hogy miután a közelebb múlt nyáron dühöngött ragály miatt a pusztaszeri barom a birkajárásba behozatott, a birkalegelő ezáltal megrongáltatván, bizonyos meghatározott időig engedtessék meg a birkáknak, Pusztaszerbeni legeltetése." Ennek hatására a választott közönség oly módon foglalt állást, hogy a ménest meg kell ezért büntetni, de a tanács korábbi határozatát tiszteletben tartotta. 388 A gazdák közötti ellentét tompítása érdekében a magisztrátus a juhok számát volt kénytelen maximálni. Már 1783-ban határozat született, „hogy senki 800 százon felül határainkon juhait legeltetni ne merészeilyen... vagy pedig fenntartásukra földet másutt árendállyon" 389 A jószágtartás terén mindinkább jelentkező válság végül egy olyan átfogó rendelet meghozatalát kényszerítette ki, amely már a szántóföld birtoklásának arányában igyekszik biztosítani a jószágtartást. Ez a tény mindenképpen azt jelzi, hogy a gazdákat a takarmányozás tudatosabb felvállalására, biztosítására igyekeztek terelni. Juhok tartásának a földbirtokhoz, illetve annak nagyságához történő kötése akarva vagy akaratlanul a szegényebb rétegek mind egyértelműbb kiszorítását eredményezte. A hasonló döntések fokozták az amúgy is jelentős társadalmi és gazdasági ellentéteket a városon belül. 390 „1. Kedvezvén a nemes tanács a kisebb birtokú lakosoknak, meghatározta, hogy 20 zsákkal bíró lakosok tarthassanak a kitett proportio szerent 60 juhot, ezek mellett tartván a közterhek elviselésére három lovat is. E szerént, akinek 25 zsák alá való földgye vagyon, 75 juhain kívül az közterheknek viselésére SZABÓ Kálmán: 1986. 109. ÍV. 1503. a/ 1847. november 29. 1094. tsz. ÍV. 1503. a/ 1100. tsz. IV. 1504. h/2. 30-31. Tekintettel arra, hogy a rendelet nem került be a város statútumainak közelmúltban megjelent kötetébe, indokolt a teljes szöveg közlése, annál is inkább, mivel később is több részletére történik még utalás. IV. 1504. d 165. 1798. október 9. A határozat bevezető mondata: A tanácsi gyűlésben Ladányi Gergely úrnak ezen munkája újra fel olvastatván, helyben hagyatott mindenekben, megbővítvén a következendőkkel mindazonáltal.
