Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

II. Állattartás

polgármester már azt volt kénytelen jelenteni a képviselőtestületnek, hogy a város mén lovai olyan rossz állapotban vannak, hogy azok célszerűen többé nem használhatók, az egyiket „... már száraz keh nyavaja is emészti ...

w364 Ez a tény főleg a város szegényebb gazdáinak lótenyésztésére hatott ki igen kedvezőtlenül, mivel saját ménnel ők csak ritkán rendelkeztek, de még ritkábban megfelelő tenyészértékűvel. Lényegesen kedvezőbben alakultak viszont a tartási feltételek a századfordulótól. Bár a katonai lovak beszállásolása erősen gátolta a városban a megfelelő minőségű istállók felépítését, előrelépés még itt is történt.

366 Ennél viszont lénj'egesen erőteljesebb és gyorsabb volt a fejlődés a tanyákon, ahol nem fenyegetett az a veszély, hogy a drágán felépített épületbe a katonaság telepszik be. Igen jellemző az, hogy az első épületek a tanyákon az esetek többségében nem lakóhelyek, hanem istállók voltak. A város is 1804-ben Monostoron egy 85 méter hosszú színt készíttetett a ménes számára, amely addig csak a szárnyék védelmét tudta valamelyest igénybe venni.

366 A legelők hiánya és a tenyésztés érdeke egyaránt megkívánta a lovak rendszeres takarmányozását. Ennek szükségességét, az egészséges takarmány hasznát viszont csak nehezen látták be gazdák és a város hivatalnokai egyaránt. Ennek lett azután a következménye, hogy még 1827-ben is a város lovai közül a penészes széna és a dohos zab miatt egy mén és több kanca elpusztult.

367 Tudatos állattenyésztés mégis egyre több gazdát nyert meg. Joggal állíthatjuk, hogy a jobb módú gazdák sora okult a reformkor hajnalán Széchenyi által elindított lónemesítési törekvésekből. Az viszont kétségtelen, hogy ennek az igencsak hosszú folyamatnak a szélesebb körben történő eredményességét csak jóval a polgári forradalom után lehetett megállapítani. De ugyancsak kétségtelen, hogy az itt érintett másfél évszázad a vidék lótenyésztésében óriási változásokat hozott, és ezek a változások készítették elő a későbbi évtizedek több számottevő eredményét. 4. Juhtenyésztés A/ A feltételek alakulása a I Helye a foglalkozási ágak között Miként erre már több alkalommal is utaltunk, a város lakosságának megélhetési forrásai között a polgári forradalom előtt a mezőgazdasági tevékenység túlsúlyban volt. Ezen belül is hosszú évszázadokon át az állattartás lett a meghatározó, és a nagy állattartás mellett mindvégig igen 364 866 366 367 IV. 1504. 1601. 1848-49. 73-74. A magisztrátus a rendeletek sorát hozta ezzel kapcsolatosan. L. IVANYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/b 37-38,112., 142., 206. és 217. RUSVAY Kálmán: 1975. 68. RUSVAY Kálmán: 1975. 74.