Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - A kollektív bűnösség elfogadása

Még a kommunista párt vezetői - akik a későbbiekben határo­zottan a kitelepítés mellett foglaltak állást - is nehezményezték a szovjet hadsereg által tömegesen és brutálisan végrehajtott akciót. Révai József 1945. január 7-én Rákosi Mátyásnak Moszkvába kül­dött beszámolójában a következőket írja: ,Д munkabíró német lakosság elszállítására vonatkozó akció, sajnos, nem járt azzal a hatással, amivel kellett volna járnia. Ugyanis a végrehajtásban megint olyan szerencsétlen peregigek 36 voltak, hogy az eredmény: pánik a magyarok közt is, még a tisztességes, hozzánk közel álló elemek is (pl. Sántha alelnök, sőt maga Erdei is) megvadultak, arról beszélnek, hogy ez ugyanaz, mint amit Hitler csinált a zsidókkal stb. Az történt ugyanis, hogy a parancsnokságok a családnevekből indultak ki és fix kontingensekből. Ha nem volt elég német, vettek magyarokat. Vettek olyanokat, akik egy szót sem tudnak németül, bebizonyítottan antifasiszták, ültek, internálva voltak, mindegy: vitték őket. Előfordult, hogy kommunista párttitkárokat, vezetőségi tagokat, sőt nemzetgyűlési képviselőket vittek, azért, mert német nevűek, sőt vittek tiszta magyar nevűeket is. Szóval kicsit sok volt az ilyen akciónál elkerülhetetlen helyi túlkapás. Azonkívül minden­ki sérelmezi, kimondva vagy titokban, hogy az oroszok ezt a kor­mány tudta nélkül, előzetes megállapodás nélkül csinálták. (Mezsom námi: 37 még mi sem tudtunk róla előre.) Szóval a dolog visszafelé sült el. Most próbáljuk korrigálni, amit lehet. A kormány 10 tanácsadó megbízottat küldött az oroszokkal való megállapodás értelmében a helyszínre, akikkel együtt fogják megállapítani, kit kell németnek tekinteni, kit nem." 38 Az 1945. január 20-án Moszkvában aláírt fegyverszüneti egyez­mény Magyarországot elvileg független, szuverén államnak ismerte el, de ennek gyakorlati érvényesítését a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (S2EB) működése és jelenléte az elkövetkező években jelentős mértékben korlátozta. 39 Magyarország első ízben a Peregig - túlzás, túlkapás, elhajlás. 37 Mezsom nami — köztünk szólva, magunk közt. 38 Révai beszámolója jól tükrözi, hogy az ország összes nemzetiségének az állami élet minden területén beígért egyenjogúságát maguk az ígéret tevói sem gondolták komolyan, hisz a kommunista párt vezetője nem kérdőjelezi meg magát az akciót, s nem emel szót az elhurcoltakért sem. Az eseményekkel kapcsolatos legfőbb aggálya: milyen hatással lesznek azok a kommunista párt hatalomért folytatott harca során. A beszámoló ugyanakkor jelzi azt is, hogy a kollektív bűnösség elvének gondolata nem volt idegen a hazai politikai élet egyes csoportjaitól sem. — PIL. 274. f. 7. cs. 13­ö.e. 39 Balogh - Gergely - Izsák - Jakab - Pritz - Romsics, 1985. 35. A közép-európai országokban a szovjet vezetés alatt álló szövetséges ellenőrző bi­zottságok a koalíciós kormányokon belül elsősorban a baloldal erőit támogatták.

Next

/
Thumbnails
Contents