Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Földreform és belső migráció

Magyar Kormánynak az igazolási eljárást és az internálásokat revízió alá kell vennie."

150 Az egyházi vezetőkön kívül a községek plébánosai is fölemelték szavukat a törvénytelenségek ellen. Dr. Reibel Mihály eleki plébános beadványában azt javasolta, hogy csak „azt lehessen internálni, akiről kétségen kívül megállapítható, vagy a hármas bizottság megállapította, hogy volksbundista, mert ma elegendő, ha valakinek szép háza vagy gazdasága van, hogy a vagyonából kiforgassák".

151 Jelentéseikben kritikus hangot ütöttek meg a Népgondozó Hivatal tisztviselői, kerületvezetői is. Kifogásolják, hogy korábban tett javaslataikat, észrevételeiket, melyeket saját hatáskörben megoldani nem tudtak, a Hivatal vezetői figyelmen kívül hagyták. Nem oldódott meg a telepítéssel foglalkozó szervek tevékenységének összehangolása, a különböző jogkörök szétválasztása, illetve pontosítása. Az ellenőrzés hiánya pártszempontok érvényesülését tette lehetővé. A minisztériumok a hatályos törvényeknek egyszerűen nem tudtak érvényt szerezni. A községi földigénylő bizottságok rendre fölülbírálták a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok döntéseit, sőt annak egyenesen ellene fordultak, és csak a saját határozataikat ismerték el. „A beérkező jelentésekből azt lehet látni, hogy kezd az egész telepítési komplexum mind bonyolultabbá válni. A volksbundisták ingatlanait, ingóságait használatra juttatni, azt felhasználni, sok esetben egyszerűen engedély vagy hozzájárulás nélkül elvinni: sok szerv és hatóság véli jogának'. Mindenki kizárólagos intézője ennek, s mi sem természetesebb, hogy a jogtalanságok sorozatát idézik fel".

152 - írja december 15-i jelentésében a dél-magyarországi kirendeltség vezetője. A kritikák hatására az év végén a miniszterelnök javaslatot tett a Népgondozó Hivatal 150 MOL. J.Gy. Tildy Zoltán miniszterelnök iratai, szám nélkül. 151 Javasolta azt is, hogy a földelkobzásokat addig ne lehessen véglegesíteni, amíg az ellene beadott panaszok végleges elbírálása nem történt meg. Fontosnak tartaná az igazoló bizottságba a helyi hűségmozgalom megbízottjának meghívását is. — MOL. J.Gy. Miniszterelnökség iratai 8303/1945. Ezzel teljes egészében összecseng a Györkönyben történt eset is: „A község leigazolása és a statisztikai adatok alapján annak megállapítása, hogy ki magyar és ki német, eddig még meg nem történt, ezzel szemben okt. 28-a óta a Népgondozó Hivatal megkezdte a biztonsági leltározást községünkben, ami egyértelmű egy ún. elkobzási javaslattal, amely jogosít arra, hogy azt, akinek javait felleltározzák, minden igazolás nélkül kitelepítsék. (...) a N.H. faji gyűlölettől fűtve végzi munkáját, és nincs tekintettel arra, hogy a germán éra alatt milyen nehéz volt magyarnak lenni, és magát annak vallani. (...) a vidékről beköltözött, mondhatnám csőcselék egyének besűgásai alapján fektették fel magyart romboló listájukat". — PIL. 274. f. 10. cs. 35. ö.e. 152 MOL. J.Gy. Belügyminisztérium Népgondozó Hivatal iratai 29580/1945.