Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Földreform és belső migráció

hivatkozva, hogy „a Vörös Hadsereg évnegyedes ellátása és a magyar közellátás beszolgáltatási rendeleteinek végrehajtása csak akkor járt eredménnyel, ha azt házról-házra gyűjtéssel foganatosították" -, nem vállalták a megbízatást. „A községben 243 betelepült magyar család van - írja a főjegyző -, de sok család nem érdemes a juttatásra, mert a település jogával visszaélve sokan raboltak, loptak stb. Az idegenből jöttek közül nehéz fölismerni, hogy ki érdemes elöljárói tisztség viselésére, valamennyien új emberek, kiknek előélete az elöljáróság előtt teljesen ismeretlen, de a bírósági posta érkezésekor az elöljáróság jelentése szerint sokat idéznek közülük bűnügyekben volt lakóhelyükre vissza."

132 Ugyanakkor azonban maga a Népgondozó Hivatal is pontatlanul, önkényesen, szervezetlenül működött. Sok helyütt már a járási nemzethűségi igazoló bizottságok vagyonelkobzó határozatai előtt végrehajtották a telepítést, míg más területeken az egy-egy községbe elhelyezhető személyek többszörösét irányították.

133 A hivatali szervezet önkorrekcióra és rugalmasságra képtelen volt. A rendkívül eltérő munkamorállal és különböző pártállással rendelkező alkalmazottak hivatali eljárásában az adott párt direkt utasításai, törekvései, s nem a jogi szabályozottság vagy a szakszerűség dominált. A Hivatal azon alkalmazottai, akik munkájuk során a törvényesség betartására törekedtek, esetenként maguk is nehéz helyzetbe kerültek, és többnyire elhagyták a szervezetet.

134 132 PMÖL. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának iratai 12318/1946. 133 A Bács-Bodrog vármegyei Vaskút község lakossága 1946 májusáig mintegy kétezer fővel nőtt. „Legnagyobb problémáink akkor merültek fel - írja a jegyző -, amikor az új telepesek megérkeztek, de a volksbundistákat a községből nem távolították el. Az elöljáróság pillanatnyi problémája, hogy a telepesek egymás közti ellentétét elsimítsa. Községemben hét helyről, különböző vidékekről, úgymint Délvidék, székelyek, csángók, Mezőtúr, Sarkad, Baja, Bátmonostorról jöttek telepesek. Különböző vidékek, különböző szokások ellentéteket szültek, úgyhogy sok esetben egymással a csoportok torzsalkodnak. A jóvátételi szállítás óriási teherként nehezedik községemre. Nem veszik kellőképpen figyelembe, hogy ma már nem a régi gazdag sváb lakosságú Vaskút, hanem lakosságának 40%-a telepes, 20%-a szegény bunyevác, illetve magyar". - BKMÖL. Vaskút község iratai 1186/1946. 134 A kalocsai körzet vezetője, Kovách Ágoston június végén kezdte meg működését. A hozzá tartozó községekben tapasztalt törvénytelenségeket jelentette feljebbvalóinak, illetve saját hatáskörében intézkedett. A községi földigénylő bizottságokat körlevélben tájékoztatta a törvényes eljárási módokról, a bizottságok összetételéről, a felosztási tervek elkészítésének szabályairól. Határozott magatartása miatt Hajós község telepesei panasszal éltek, melyek kivizsgálására az Országos Földbirtokrendező Tanács egy kommunista párti alkalmazottját - Macskási Mihályt - küldték ki, aki — miután földijeiről volt szó - nem „talált" kivizsgálandó szabálytalanságokat, a földekre nem volt hajlandó kiszállni, amit pedig „a telepesek önmaguk foglaltak le, van aki 40 kat.h.-t és 8 hold szőlőt". Macskási tevékenysége ellen Papp Béla