Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - A kollektív bűnösség elfogadása

munkatársai vettek részt, a következő megállapodásra jutott: ,A törvény rendelkezéseitől eltérően a német nemzetiségűek névjegyzéke kiadható, de csak olyan hatóságoknak, melyeknél nem forog fenn a visszaélés, rosszhiszemű vagy téves felhasználás (egyéni érdek, egyoldalú pártszempontok stb.) érvényesítése, vagy éppen a Hivatalra történő hivatkozással a publikálás veszélye". Ezért úgy döntöttek, hogy névjegyzékeket helyi hatóságoknak nem lehet kiadni. A Belügyminisztériumnak azonban jogában állt a névjegyzékek kiadhatóságát engedélyezni. Ezzel ő maga élt elsőként, amikor is a német nemzetiségűek névjegyzékének összeállítását kérte, arra való hivatkozással, hogy a járási igazoló bizottságoknak a kétes esetekben valamilyen támpont álljon a rendelkezésére. Mint ahogyan azonban Elekes Dezső hangsúlyozta, az általuk összeállított névjegyzékeket a végrehajtás egyedüli okmányszerű bizonyítékaként kezelni több szempontból is elfogadhatatlan. Az előzmények ismertetésénél leszögezte, a magyar kormányt a terjeszkedő német birodalmi propaganda késztette arra, hogy a nemzetiség és anyanyelv szerinti bevallást, ellentétben a korábbiakkal, külön válassza. Teleki törekvése - „nem akarunk papír magyarokat" — arra irányult, hogy a magyar kormánynak mindenképpen tisztán kell látnia nemzetiségi kérdésekben, még akkor is, ha az eredmény minden részletében nem lenne kedvező a magyarságra nézve. „Ezért a népszámlálást előkészítő staisztikai kiküldöttek a számlálóbiztosokat a „kendőzetlen igazság kutatására" biztatták, a lakosságot pedig avval, hogy a „bármilyen nemzetiségnek vagy anyanyelvnek az adatszolgáltatók által történő teljesen szabad bejegyzése utóbb semmiféle politikai vagy egyéb hátránnyal nem fog járni." Most ezeknek az adatlapoknak a kitelepítésnél történő felhasználása a bizalom általános megrendülésével fog járni, ami a jövőbeni statisztikai felvételek valóságosságát veszélyezteti. A szakmai, jogi érveken túl számos gyakorlati körülmény is az adatlapok fölhasználása ellen szólt. A számlálólapanyag az ostrom alatt jelentékeny károkat szenvedett, azok egy része elégett, egy része pedig megsérült. így az adatbázis hiányosságai és keveredései miatt az eseteknek talán egy nem nagy, de számszerűleg meg sem becsülhető arányában azokat amúgy sem lehetett fölhasználni. Meglehetősen sok esetben fordult elő - bár mindenkinek az aláírásával kellett hitelesítenie a számlálólapot -, hogy az egyén távollétében annak családtagja tette meg a nyilatkozatot, s ilyenkor esetleg az anyanyelvi vagy nemzetiségi bejegyzés nem egyezett meg a távollévő szándékával. Ezen túl az erőszakos német propaganda is éreztette hatását, amely a gyakorlatban többször