Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - A kollektív bűnösség elfogadása

Volksbund-vezetók, SS-katonák (3820/1945. M. E. 4.§ l.p.) 6 952 10 % Volksbund-tag, Hitlerjugend (4.§ 2.p) 19 465 28% Volksbund-támogató (4.§ 3-p.) 22 246 32% Sem vezető, sem tag, sem támogató ( 4.§ 4.p.) 20 857 30 % Vorosilov marsall november 30-án küldte meg a magyar miniszterelnöknek a Tanács által elfogadott elvi tervezetet. Ennek értelmében az egyes országokból a következő nagyságrendű telepítések hajthatók végre:

70 Amerikai zónába Angol zónába Francia zónába Szovjet zónába Ausztria 150 000 Csehszlovákia 1 750 000 750 000 Lengyelország 1 500 000 2 000 000 Magyarország 500 000 „Ezen elvi tervezet elfogadása után lehetségesnek látszik, hogy haladéktalanul megkezdődjék a német kitelepítettek befogadása a fenti államokból". A téli hónapokban 5-10 %, míg tavasztól 15-20 % a havonta ki telepíthetők számaránya. Természetesen az időjárás és a szállítási lehetőségek függvényében változhat a telepítések üteme, csakúgy mint „ha pontosabb adatokat kapunk a kitelepítendő lakosság számáról". A Németországi Szövetséges Tanács november 20-i ülésén tehát bizonyos területeken a potsdami határozatokat pontosította, értelmezte. Ennek ellenére nem tartalmazott határozott állásfoglalást a németek kollektív felelősségre vonásával kapcsolatban, hisz a nagyhatalmak most sem fogalmaztak egyértelműen a németek megítélésének kérdésében. A deklaratív jelleg mellett a megfogalmazás - úgymint elvi tervezet, a számadatok esetleges pontatlanságára való utalás - azt érzékelteti, hogy a probléma kezelésében továbbra is szabad kezet enged az érintett országok kormányainak. MOL. J.Gy. Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának iratai II./28. Balogh, 1988. 91. - Fehér, 1988. 76.