Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
A magyar-szlovák lakosságcsere és a magyarországi telepítések összekapcsolódása - A német nemzetiségű lakosság kitelepítésének folytatása
rendelkezőkben állapították meg. A legnagyobb számú csoportot 8947 család, 40 262 személy - azok alkották, akiket demokrácia ellenes, illetve a telepesekkel szembeni magatartásukért akartak kitelepíteni. Ők a kitelepítendők 76,2%-t alkották. 317 A fentiek alapján - ahol a harmadik csoport kijelölése csupán elvi szempontok és nem az érvényben lévő jogszabályok segítségével történhetett - a kitelepítésre kijelölt családok összesen 92 415 kat. hold földbirtokkal és 6527 házzal rendelkeztek. Ezekben a hónapokban ezek a számadatok már jól érzékeltették, a Magyarországon különböző politikai szempontok által meghatározott, vagy motivált országon belüli telepítéseknek, és a régión belüli ki- illetve áttelepítéseknek a korlátait és a rövidesen várható kifulladását. A sváb lakosság 1947 áprilisában megkezdődött összeköltöztetése, a végrehajtási eljárás tendenciózussága ismét kiváltotta az egyes pártok, az egyházak, a társadalom különböző rétegeinek tiltakozását. Mindszenty bíboros arra hivatkozott, hogy a „jogérzékükben súlyosan megsértett, kiüldözött magyarokra is rossz hatással lesz, hogy (...) itt is csak hasonló, hatóságilag elkövetett jogsérelmek révén jutnak küszöbhöz, tetőhöz és otthonhoz." Nagy Ferenc miniszterelnök válaszában viszont a kötelező nemzeti szolidaritást és a körülmények kényszerítő erejét emelte ki. 318 Kapi Béla evangélikus püspök véleménye szerint az összeköltöztetések a deportálásokkal mutatnak hasonlóságot, amelyet „nehéz összeegyeztetni a demokratikus kormányzatoknak azzal az alapelvével, amely nemzetiségi különbségekre tekintet nélkül kívánja biztosítani az ország minden polgárának a szabadságot, az egyenlő jogokat, az emberhez méltó, félelem nélküli életet." Tiltakozó levelében leszögezte: a német nemzetiségű lakosság ismételt jogkorlátozása, a kitelepítések szorgalmazása az ország jelenlegi helyzetében elsősorban nemzeti érdekeinket sérti. Mert, mint írja: „Méltán kelthet aggodalmat, (...) hogy amikor az újjáépítés minden kezet munkába szólít, éppen ezt a szorgalmas, józan, kipróbált munkásréteget szorítjuk ki a dolgozók köréből. A szociális szempontok kielégítésére törekvő radikális földreform a háború következtében egyébként is súlyos válságba jutott mezőgazdasági termelésünket nehéz feladat elé állította, sok százezer új parasztbirtok számára kell lehetővé tenni a munka eredményes megkezdését és folytatását. Önként merül fel a kérdés, helyes-e ilyen körülmények között meglévő parasztgazdaságok szétbontásával csökkenteni az eredményesen dolgozó mezőgazPIL. 274. f. 10. cs. 35. ö.e. MOL. J.Gy. Nagy Ferenc miniszterelnök iratai, 1947., szám nélkül.
