Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

A magyar-szlovák lakosságcsere és a magyarországi telepítések összekapcsolódása - A német nemzetiségű lakosság kitelepítésének folytatása

Mindezek figyelembevételével a Minisztertanács a következő határozatokat hozta: az eddig be nem telepített portákat és lakásokat kizárólag a szlovákiai magyarok telepítésére lehet felhasználni. Ugyanakkor nem megoldható, hogy az áttelepítendő magyarok vagyoni helyzetét az itteni telepítéseknél figyelembe vegyék, ezért a kisebb vagy rosszabb állagú házakban is elhelyezendők. A Kormánybiztosság a jobb szervezettség, és a vagyonok megóvása érdekében állítson fel egy kinti kirendeltséget, amely információi alapján koordinálnák a svábok összeköltöztetését és a letelepítéseket. A megfelelő lebonyolítás érdekében pedig utasították a külügyminisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a Szlovákiából áttelepítendő magyarok áttelepítési ütemének napi 2, legfeljebb 3 szerelvényre történő csökkentéséért. Ekkor érték el azt is, hogy a Szlovákiából korábban kiutasított magyarok létszámát — 30 000 személy — a kvótába beszámítsák.

312 Az áttelepülő szlovákiai magyarok elhelyezésének biztosítása érdekében 1947 április elején megkezdődött a német nemzetiségűek összetelepítése. Öt hónap alatt 1б2 községben 5192 családot (19 874 személy) költöztettek össze, és helyükbe 3902 szlovákiai magyar családot (15 343 személy) lehetett letelepíteni. Az ország más vidékein, részben svábok, részben szlovákok lakta helységekbe további 1150 szlovákiai magyar családot (4515 személy) helyeztek el. Hy módon 1947 április és augusztus között összesen 5052 szlovákiai magyar család (19 858 személy) áttelepítésére került sor. MOL. J.Gy. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1947. március 31. május 1.