Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
A magyar-szlovák lakosságcsere és a magyarországi telepítések összekapcsolódása - A német nemzetiségű lakosság kitelepítésének folytatása
pítő tevékenységét szervezettnek, jól előkészítettnek nevezte, és visszautasította a lebonyolítást végző szervek visszaélésére vonatkozó panaszokat. A telepítéseket ellenzők a Földművelésügyi Minisztérium március elején megtartott költségvetési vitáján fejtették ki véleményüket. Lábady Antal a völgységi járás katasztrofális méretű termelésvisszaesésére hivatkozott, amikor a telepítések leállítását követelte. 309 Annál is inkább, mert „itt nem olyan újgazdákról van szó, akik földet kaptak, gazdasági felszerelés és állatállomány nélkül, hanem olyan telepesekről, akiket a földbirtokreform a legtökéletesebb gazdaságokba ültetett be, és a gazdagon felszerelt házon kívül kitűnő karban tartott föld volt a jutalmuk." Okként, a korábbiakhoz hasonlóan, a hozzá nem értést - földműveléssel sohasem foglakozó borsodi bányászokról lévén szó — és a Kommunista Párt politikai szempontok alapján végrehajtott toborzó akcióit nevezte meg. A Völgység több községébe letelepített nagycsaládos bukovinai székelyeket mint áldozatokat említette, akik az egy-egy sváb portához tartozó birtokoknak csak töredékét kapták meg, így a részükre juttatott 6-8 hold a megélhetésüket nem biztosíthatja. A földművelési miniszter viszontválaszában és a kommunista képviselő, Macskási József hozzászólásában a már szintén hangoztatott érveket szárazság, a sváboknak a telepeseket akadályozó magatartása sorolták. Ilyen körülmények között sem a szlovákiai magyarok letelepítésénél követendő eljárásban, sem a telepesek felülvizsgálatában egyetértés nem alakulhatott ki. A svábok kitelepítésének mielőbbi folytatása azonban szükségesnek látszott, ezért ennek érdekében diplomáciai lépések megtételét, a végrehajtás kezdetéig pedig a svábok összeköltöztetését szorgalmazták. Az év első hónapjaiban a bel- és a külpolitikai megegyezés hiánya ellenére folytatódott a Magyarországról kitelepítendő németek összeírása, a vagyonok leltározása, a végrehajtás előkészítése. Az amerikai hatóságok azonban mindenféle módon lassították, illetve akadályozták a kitelepítések folytatását. Ezért különféle indokokra való hivatkozással egyre ritkábban indulhattak Magyarországról a kitelepítettekkel szerelvények, és előfordult az is, hogy több napig vesztegeltek a határon, mert az amerikai fél nem biztosította fogadásukat. A kitelepítés folytatásának bizonytalansága az érdekeltekben az egész akció felfüggesztésének reményét táplálta, ezért körü kben általánossá vált az a nézet, hogy csak bizonyos A kalászosok vetésterülete 1946-ban 2300 holddal csökkent, a termésátlag 8,5q-ról 6,5q-ra esett vissza. Hasonlóan nagyarányú visszaesés következett be a burgonya, a borsó és a kukorica vetésterületében és termésátlagában is. - Nemzetgyűlési Napló, 1947. március 7-i ülés jegyzökönyve.
