Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

A magyar-szlovák lakosságcsere és a magyarországi telepítések összekapcsolódása - A szlovák-magyar viszony és a lakosságcsere (1945-1947)

A Csehszlovákiából áttelepült első3000 magyar család foglalkozási megoszlása

1 Család Személy Őstermelők Birtokmegoszlás (kat.hold) Iparos Kereskedő Értelmiség Egyéb Fm. 0-0 0-5 5-10 10-20 20 felett 3 266 10 995 2 849 202 472 1 072 782 321 192 81 51 93 A Magyarországról áttelepült első 3ООО szlovák család foglalkozási megoszlása

1 Család Személy Őstermelők Birtokmegoszlás (kat.hold) Iparos Kereskedő Értelmiség Egyéb Család Személy Fm. 0-0 0-5 5-10 10-20 20 felett Iparos Kereskedő Értelmiség Egyéb 3 289 11 889 2 76I 237 1 470 736 253 65 204 27 23 274 A foglakozási megoszlás - a két táblázat ezt jól tükrözi - különösebb eltérést nem mutat. A földműveléssel foglakozóknál a birtoknagyságok szerinti kimutatás azonban már lényeges különbségekre utal. Míg a Magyarországról kitelepített földműveléssel foglakozóknak 61,8 %-a a földdel egyáltalán nem, vagy csak 5 kat. holddal rendelkezők közül került ki, addig a szlovákiai magyaroknál ez az arány 23,7 %. Ugyanilyen lényeges eltérés van a többi birtoknagyság között is. A Magyarországról kitelepített birtokosok többsége, 53,3 %-a, 0-5 kat. holddal rendelkezik, míg a szlovákiai magyarok 37,6 %-nak 5-10 kat. holdja, 27,4 %-nak 10-20 kat. hold földje volt. A Magyarországra áttelepültek 11,3 %-a pedig 20 kat. hold feletti területtel rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon átlagosan biztosított 15 kat. hold az áttelepülők 38,7 %-át eleve hátrányosan érintette.' Az aránytalanság - a Szlovákiában hagyott vagyon, és a magyarországi telepítések között - talán még szembeötlőbb, ha egy szűkebb, egy-két község telepítési lehetőségeit vizsgáljuk. MOL. J.Gy. Miniszterelnökség iratai 7325/1947. MOL. J.Gy. Miniszterelnökség iratai 7325/1946.