Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
A telepítések végrehajtásának útvesztői - A kitelepítések ideiglenes felfüggesztése és újraindulása
Váratott magára a konkrét telepítési menetrend kidolgozása is, amelyet Wems tábornok a SZEB szeptember 30-i értekezletén tett szóvá. A magyar kormány október l6-i ülésén döntött a valutavásárlás feltételeiről, és ezzel együtt a miniszterek tanácsa megállapodott abban, hogy legalább néhány vonatot a folyamatosság miatt el kell indítani, de „csak a kétségtelen egyéneket telepítsék ki, akik felett vita nincs". 258 Az amerikaiakkal történt megállapodás és a kormány határozata ellenére a kitelepítések folytatása egyre késett. Több megyében Tolna, Baranya, Bács-Bodrog - a nyári hónapokban ugyan megkezdték az előkészületeket, és sok községben ennek megfelelően a telepesek birtokba helyezése megtörtént, de a német lakosság elszállítása még hónapokig váratott magára. A Bács-Bodrog vármegyei Gara községbe - 1946. június 17-én — érkeztek meg az Összeíró és Mentesítő Bizottság alkalmazottai. A dobolási könyv tanúsága szerint ezzel egyidőben a község lezárását és szesztilalmat rendeltek le. A mentesítési kérelmeket június 20-22-én lehetett leadni. A lassú ügyintézésre való tekintettel, és az aratás érdekében a község elhagyásának tilalmát június 30-án a miniszteri biztos utasítására felfüggesztették. A németek elszállításának előkészítése csak augusztus 15-re fejeződött be. Az érintetteket arról tájékoztatták, hogy bevagonírozásukra október 31-én reggel 7 órakor kerül sor. A határidő előtt két nappal azonban a községi elöljáróság közhírré tette, hogy a végrehajtást - rövid időre - leállították, de a kitelepítendők bármely pillanatban álljanak készen az azonnali indulásra. Az elszállításra végül november 8-án és 22-én került sor. A község kitelepítésének előkészítése éppen csak elkezdődött, amikor Karcagról, Rakamazról és Szatmár megye más helységeiből újabb 73 családot telepítettek ide. 1946-ban az aratás korán befejeződött, így ezek a nincstelen, lerongyolódott családok a betakarítási munkákban már nem vehettek részt. „Nevezetteknek a sok ígéretből nem maradt semmi. így most a legnagyobb nyomorban vannak. Ha a község ki is adná az élelmiszerjegyeket, nincs pénzük a lisztet kiváltani. (...) Jelenleg munkakínálat nincs. Hozzávetőlegesen 100 család van munka és kereset nélkül" — írta Sugár Károly jegyző. 259 A telepítéseknek a község életére gyakorolt hatását a következő áttekintés számadatai érzékeltetik. 257 MOL. J.Gy. Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság elnöki iratai 2Ó3/1947. 255 A Minisztertanács a Gazdasági Főtanács számára 350 000 Ft hitelt folyósított, hogy a kitelepítésekhez szükséges 5 millió márka megvásárlását biztosítsa. — MOL. J.Gy. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1946. október lő. 259 BKMÖL. Bács-Bodrog vármegye alispánja 40/1947.
