Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
A telepítések végrehajtásának útvesztői - A kitelepítések ideiglenes felfüggesztése és újraindulása
feltételekkel és milyen határidőre tudnák kölcsönképpen beszerezni ezt a pénzt? Nyitva hagyta a megállapodás a Magyarországon élő, de nem magyar állampolgárságú svábok ügyét is. Mindkét fél ragaszkodott korábbi álláspontjához. Az amerikaiak azonban ígéretet tettek arra, tárgyalásokat kezdeményeznek annak eldöntésére, hogy a jugoszláv és román állampolgárságú németek Németország melyik megszállási övezetébe telepíthetők ki. Bár az amerikai tárgyalófél — hangsúlyozta a belügyminiszteri beszámoló — nagyon lojálisán, minden vonatkozásban igyekezett engedményeket tenni, ahhoz mégis ragaszkodott, hogy a magyar kormány ismét tegyen közzé egy nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy a potsdami határozatok értelmében nem kötelező, csupán lehetőség számára a németek kitelepítése. 255 Az egyezmény aláírását követően tehát elhárult az akadály a németek kitelepítésének folytatása elől. Ennek ellenére azonban a kitelepítéseket - az elókészítetlenség és a közlekedési eszközök hiánya, valamint a megszabott valutáris feltételek biztosításának A magyar kormány a következő napon, augusztus 29-én teljesítette ezt a követelést is, amikor az MTI útján a következő sajtóközleményt adta ki: „Az egyezmény értelmében a magyar kormány hivatalosan az alábbi nyilatkozatot közli az újra meginduló sváb kitelepítéssel kapcsolatban: A nagyhatalmak potsdami egyezménye a magyar kormánynak lehetőséget adott arra, hogy a magyarországi német lakosságot Németország területére telepítse. Az áttelepítés nem kötelessége a magyar kormánynak, de a potsdami szerződés erre lehetőséget ad. A magyar kormány élni akarván ezzel a lehetőséggel, 1946. augusztus 22-én a potsdami egyezményben foglalt rendelkezések szerint az érdekelt USA katonai kormányzattal megegyezett, melynek értelmében az áttelepítés rendezett és emberséges módon fog megtörténni, és ezen egyezmény során áttelepített németeket az USA németországi övezetébe befogadja. A magyar kormány — az egyezmény értelmében - felhívja a községi és városi közigazgatások vezetőit, hogy a Németországba kitelepített svábok új németországi lakcímeit — amennyiben az áttelepítettek a hatóságok tudomására hozzák nyilvántartásba foglalják, és a kitelepítettek után érdeklődő rokonoknak rendelkezésére bocsássák. Az áttelepítések kezdete: 1946. szeptember 2." - MOL. J.Gy. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1946. augusztus 28. — Miniszterelnökségi iratok 8117/1946. - Fehér, 1988. 117-120. A nyilatkozat megjelenését követően a svájci magyar diplomáciai képviseletek alkalmazottai levélben keresték meg Gyöngyösi Jánost: „a magyar kormány tudatában van-e annak, hogy mekkora felelősséget vállalt ennek az egyezménynek az aláírásával, amelyben a nagy nyilvánosság előtt kifejezetten elismerte, hogy az összes magyarországi németeket önként telepíti ki. (...) a sváb kitelepítés ügyét nem pillanatnyi hevületek hatása alatt, amelyek részben jogosultak voltak, vagy valamelyik győztes hatalom iránti szolgalelkűség által megilletve kellett volna eldönteni, hanem néhány évre illett volna előre nézni. Lehetséges, hogy a Szovjetunió szívesen vette a svábok kitelepítését, de minthogy nem kívánta, illetve bizonyíthatóan nem kívánta, semmit sem kellett volna ebben az irányban a magyar kormánynak tennie." - MOL. J.Gy Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának iratai II./28.
