Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
A telepítések végrehajtásának útvesztői - A kitelepítések ideiglenes felfüggesztése és újraindulása
A fenti adatok áttekinthetővé teszik a földbirtokreformmal összefüggő belső telepítések folyamatát. Jól nyomon követhetők az országon belüli migráció földrajzi jellemzői és nagyságrendje is. A belső népmozgás - magától értetődő módon - az Alföld és a Dunántúl déli megyéi felé irányult, ahol a német nemzetiségű lakosság kitelepítése, a nagybirtokok és a 100 kat. holdon felüli paraszti birtokok kisajátítása lehetővé tette az ország más területein jelentkező igénylők földhöz juttatását. Ugyanakkor azonban ezekben a megyékben is jelentős azoknak az igénylőknek a száma, akik saját községük határában nem kaphattak birtokot, így a megyén belüli áttelepítésük vált szükségessé. Előfordult, hogy egy-egy megyében, így például Tolnában, Sopronban, ahová az ország más vidékeiről is történt telepítés, „saját" jelentkezőiket pedig a közigazgatási határaikon kívüli területekre küldték. Tolna megyéből Somogy és Baranya, Sopronból Győr-Mosonba történt áttelepítés akkor, amikor a megye területére nagy számban érkezetek Zalából és a Tiszántúlról. A számadatok a belső migráció nagyságrendjére is rávilágítanak. Eszerint: 4 fős családokkal számolva 180 000 embert érintett volna az akció. A több mint egy év alatt letelepítettek száma azonban alig haladja meg a 20 000 főt. Ez a tény, valamint a következő hónapok telepítési prioritásai azt jelzik, hogy a tervezet teljes egészében nem kerülhetett végrehajtásra. Az őszi hónapokban meginduló kitelepítések ugyan - erre a célra - újabb területeket szabadítottak fel, de nagyságrendileg nem tettek lehetővé egy ilyen méretű telepítést. Kizárja ezt az időtényező is, hiszen 1947 kora tavaszától a szlovákiai magyarok elhelyezése vált a legfontosabb feladattá. Valószínűsíthető, hogy a földreform végrehajtását és a telepítéseket újraszabályozó májusban kiadott törvény értelmében a korábban jelentkezettek egy részének az igényjogosultsága megszűnt. A kitelepítések ideiglenes felfüggesztése és újraindulása A magyarországi németek kitelepítése 1946. június eleje és november 8-a között szünetelt. Az amerikai katonai hatóság több, a magyar kormány részéről nehezen teljesíthető feltételt szabott. Ezek biztosítása, valamint a telepítések körül ismét kiéleződött belső véleménykülönbségek áthidalása időt vett igénybe. Az amerikai diplomáciai képviseletek már a tavasz folyamán több ízben is kifejezték elégedetlenségüket a közép-európai németek kitelepítésekor tapasztalt visszásságok miatt, amire ők legfőkép-
