Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
A telepítések végrehajtásának útvesztői - Telepítések 1946 júniusáig
A törvény azon megállapítása, hogy ugyanannak a folyamatnak a szorosan összetartozó, ám jogi értelemben mégiscsak különválasztható más-más aspektusáról van szó, mindenképpen előrelépésnek tekinthető. Ugyanakkor azonban nem teremtett tisztább, áttekinthetőbb és ellenőrizhetőbb viszonyokat a gyakorlati végrehajtásban. A folyamat gyakorlati végrehajtását két részre osztani, azt két különálló szervezetre bízni, csak szigorú ellenőrzésükkel párhuzamosan, valamint ezen szervezetek garantált együttműködésével lehetett volna megoldani. Ennek hiányában azonban legalábbis a svábok kitelepítésekor - a korábbi gyakorlat maradt továbbra is uralkodó. A politikai csatározásokkal párhuzamosan - 1946 első felében — a belső telepítéseket megszakítás nélkül folytatták. A megjelenő törvénnyel kapcsolatos találgatások, híresztelések azonban továbbra is fönntartották mind a régi tulajdonosok, mind a telepesek bizonytalanságát. A fölülvizsgálatokról szóló hírek arra ösztönözték a községi földigénylő bizottságokat, hogy újabb és újabb földelkobzásokkal és azok azonnali kiosztásával elégítsék ki az igénylőket. A Hajdú és Bihar megyékben településre jelentkezettek pedig azért érezték becsapva magukat, mert a települést még a tavaszi munkák megkezdése előttre ígérték nekik, de eseménytelen várakozásban teltek napjaik. Eredeti lakóhelyükön részesmunkákat nem kaptak, mert a tulajdonosok nem akartak olyan egyénnel szerződést kötni, aki bármelyik nap eltávozhat. Sok helyen a juttatásban részesültektől településre jelentkezésükkor elkobozták a földet, azon megokolással, hogy úgyis napokon belül áttelepülnek. Nem kevés gondot okozott a megművelt területek termésének kérdése is. Ki, mikor és hogyan kártalanítsa az eltelepülőt? 248 Az Alföldön viszont a még 1945 nyarán végrehajtott át- és rátelepítések okoztak feszültséget. A Csataljára telepített gyomaiak azt panaszolták, hogy 7 hónap óta tartózkodnak a faluban. A németek kitelepítése még el sem kezdődött, a túltelepítés viszont olyan nagy mértékű, hogy eddig még semmiféle juttatásban nem részesülhettek. A megélhetésük biztosítása érdekében kérik visszatelepítésüket. Ehhez azonban a Népgondozó Hivatal nem járult hozzá, ígéreteit tett arra, hogy a svábok kitelepítése után az igényjogosultak földhöz fognak jutni. 249 1946. 5.szám. 248 MOL. J.Gy. Belügyminisztérium Népgondozó Hivatal iratai 31027/1946. 249 Csataljáról a németek kitelepítését 1946. június 27-én és 1947. szeptember 18-án hajtották végre. — MOL. J.Gy. Belügyminisztérium Népgondozó Hivatal iratai 30342/1946.
