Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
A telepítések végrehajtásának útvesztői - Telepítések 1946 júniusáig
bebizonyított lojalitásra és hűségre hivatkozva próbáltak engedményeket elérni az ott lakók számára. 233 A beadványok, kérelmek címzettjei a pártok - főként a Szociáldemokrata és a Kisgazdapárt területi és országos vezetői, illetve vezető testületei, a miniszterelnök személyesen vagy a Miniszterelnöki Hivatal, s a legritkább esetben a Népgondozó Hivatal vezetői, vagy a lebonyolítás törvényes felügyeletével megbízott Belügyminisztérium. Ezek a tiltakozó beadványok bizonyítékai annak is, hogy a társadalom jelentős része emberségesebb, körültekintőbb megoldást szorgalmazott, mint a központi államhatalom. 234 Folyamatosan figyelemmel kísérte a Tildy-kormány előkészületeit és a kitelepítések végrehajtását a SZEB is. 1945 december végén Vorosilov 7 vonat előkészítéséről számolt be, január elején pedig már a kitelepítések meggyorsításáról beszélt. Key tábornok ugyan aggályainak adott hangot a kitelepítettek kiválogatásával kapcsolatban, de „az előkészítés egyéb vonatkozásaival Ő is meg volt elégedve." 1946. március 6-án megelégedéssel állapították meg, hogy már 15 vonat elment. Másfél hónap elteltével — április 233 „Sopron városa és a fenti nyolc község /Ágfalva, Sopronbánfal va, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Balf, Fertőboz, Nagycenk- a szerz./ kétszer tett már hűséget a magyar állameszme mellett, és az ő határozott állásfoglalásuknak köszönhető, hogy ez a terület magyar maradt. Ez okból mindazok, akik az 194l. évi népszámlálás során, amikor a nemzetiszocialista Németország hatalma tetőfokán állott s amikor a közvetlen határszélen a nyomás a legerősebb volt, olyan erkölcsi bátorságról tettek tanúbizonyságot, hogy német anyanyelvük mellett magyar nemzetiségűnek vallották magukat, vonassanak ki a rendelet hatálya alól, feltéve, ha nem léptek be a Volksbundba, nem voltak SS-katonák, nem németesítették vissza nevüket, és azóta sem vétettek az államhűség ellen." - MOL. J.Gy. Miniszterelnökség iratai 4645/1945. Vagy: „Alulírott mezóberényi lakosok - tiszta magyar származású egyének - (...) bejelentjük, hogy évtizedek, évszázadok óta községünkben a legnagyobb békességben élünk magyar, német, tót származású egyének, és egy kis százaléktól eltekintve a német lakosság a legjobb magyar hazafiságáról tett tanúbizonyságot. A német megszállás, a legnagyobb fasiszta terror idején megalakította a Hazáért hűségmozgalmat, és a magyar hűség mellett olyan propagandát fejtett ki, hogy a volksbundosok a legnagyobb erőfeszítés mellett is csak a németség 6-8%-át tudták maguknak beszervezni." - MOL. J.Gy. Miniszterelnökség iratai 4950/1946. A petíciót 45 mezőberényi lakos írta alá. 234 Valamennyi általunk föltárt tiltakozó, kérést megfogalmazó dokumentum ismertetésére jelen tanulmány keretében nincs módunk. Bizonyos értelemben szükségtelenné is teszi az a körülmény, hogy általában azonos érvelésen alapulnak, s a kifogásolt visszaélések, törvénytelenségek is hasonlóak, elsősorban vagyoni jellegűek. Az akció társadalmi méreteinek illusztrálására azonban a pártok és a Miniszterelnökség iratanyagában föllelhető számtalan dokumentum közül az eddig még nem idézett, ám fontosnak ítélt levéltári jelzeteit fölsoroljuk. — MOL. J.Gy, Miniszterelnökség iratai 10754/1945., 2137/1946., 5595/1946., 6352/1945., 1194/1946, - Nagy Ferenc miniszterelnök iratai V./l. - PIL. 283. f. 16. cs. 392. ö.e. - PMÖL. Pest-Pilis-SoltKiskun váraiegye alispánja 19108/1946.
