Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

A telepítések végrehajtásának útvesztői - A kitelepítések előkészítése

Népgondozó Hivatal létrehozása előtti időszakban az internáláso­kat csak rendőrhatósági eljárás után, valamint a nemzethűségi vizs­gálatokat végző járási bizottságok által készített véghatározat alapján lehetett volna végrehajtani. Az intemálási eljárásoknál a jogi utat gyakorlatilag egyáltalán nem tartották be, ami a hivatalos szer­vek közötti éles hatásköri vitákból is kiderül. 193 Az ősz elején az Újjáépítési Minisztérium azzal a kéréssel kereste meg a Népgondo­zó Hivatalt, hogy az általa nyilvántartott internáltakat az újjáépítés és jóvátétel számára termelő ipari üzemekben — főként a bányák­ban - dolgoztathassa. A nagyszámú internált ellátási nehézségeire tekintettel a Népgondozó Hivatal természetesen készséggel eleget tett a kérésnek azzal a feltétellel, hogy az „érintetteket csak abban az esetben bocsátaná az üzemek rendelkezésére, ha azok nemcsak az internáltakról, de családtagjaik elhelyezéséről és ellátásáról is gondoskodnak." 194 Az Újjáépítési Minisztérium, illetve az érintett ipari üzemek a kérés teljesítését elhárították, de az internáltak mun­kájára - „a fontos nemzeti érdekekre tekintettel" - természetesen igényt tartottak. Ezzel egyidőben a minisztérium pontos kimutatást kért az országban lévő internálótáborok helyéről, és az egyes táborokban elhelyezett internáltakról, külön feltüntetve a szak­munkások és a bányászok számát. 195 több helyen a helybeli hatóságok tévesen értelmezett rendelkezések folytán a német származású lakosságtól ingóságokat koboztak el, és azok többnyire a járási parancs­nokságok őrizetében vannak. (...) felkérem főkapitány urat, hogy haladéktalanul utasítsa alantas közegeit, hogy ezen elkobzott ingóságokat az illetékes községi elöl­járóságoknak hivatalosan leltározva haladéktalanul adják át." — MOL. J.Gy. Belügy­minisztérium Népgondozó Hivatal iratai 2037/1945. Az ipari tevékenységből élők iparigazolványának felülvizsgálatát az őszi hóna­pokban végezték el, amelyről a sajtó több ízben is tudósított. „Dr. Pongrátz Aladár elnökletével megkezdődött a Pest környéki svábság iparigazolványainak felülvizsgá­lása. Pilisvörösvárott 46 iparos közül csupán hatot igazolt a bizottság, míg negyventől megvonta az iparjogot. Még rosszabb az arány Törökbálinton, ahol 31 iparos közül csak kettőt igazolt a bizottság. A napokban megkezdődik Budaörs sváb iparosainak igazolása is, majd a többi Pest környéki helység kerül sorra." - Kis Új­ság, 1945. október 18. 193 „Ugyancsak tudomásomra jutott, hogy több német származású egyén van inter­nálva, kiknek hozzátartozói hivatalomat naponta fölkeresik, és kérik azoknak szaba­don bocsájtását. Amennyiben ezen internáltak nem a szokványos rendőrhatásági eljárás alapján lettek volna internálva, hanem a Népgondozó Hivatal felállítása előtt, és tévesen értelmezett rendelkezések folytán, kérném, illetve véleményezném ezen egyének szabadon bocsájtását. Ennek kapcsán utalok a 3820/1945. M.E. sz. rende­letre, melynek alapján hasonló eljárás csak a felállítandó járási bizottságok döntése alapján lesz foganatosítható." — írja a Népgondozó Hivatal Tolna megyei kerület­vezetője 1945. július 9-i levelében a megyei rendőrfőkapitánynak. Mint ismeretes, a járási igazoló bizottságok felállítása szeptemberben kezdődött. - MOL. J.Gy. Belügy­minisztérium Népgondozó Hivatal iratai 2037/1945. 194 MOL. J.Gy. Belügyminisztérium Népgondozó Hivatal iratai 25766/1945.

Next

/
Thumbnails
Contents