Kecskemét város és körzete II. - Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Kecskemét, 1994)
is mustrára azon nap beérkezett, de őkegyelme ott nem mustrált, hanem mulctákat 5 szedett s fejérpénzt kéregetett 6 , az minthogy mind a három várost fejérpénzel mulctálta, Kőrösrül másnap már az munitiot és bagagiát kiindítván, az hajdúság is utánna kezdett marsirolni, az mikor nekem ordert küld adjutantyátul, hogy 4 compania hajdúságot külgyek által Kecskemétre, minthogy az katonaságnak 7 avarra kelletik csapni az lovát. Kire az adjutántul izentem, miért eddig nem adta őkegyelme tudtomra, már az hajdúság marsiról, de én majd őkegyelméhez megyek s beszéllek őkegyelmével. Odamenvén, őkegyelmének experiáltam, hogy Nagyságod engemet s Deák Ferenc Uramat Méltóságos Fő Generalis Bercsényi Uram orderébül úgy küldött viszsza, hogy regimentemet az quartéllyára vivén, készíttsem el az következendő nyári operatiora. Minthogy fizetéssét két hóra, s mondirnak való posztóját is azalatt lehozták volt, kívántam, hogy bártsak exolvátathassam őket 3-4 napok alatt, bizony cum omni provisione 6-7 companiát is küldök le, mivel ott semminemő provisio nem lévén. Az kecskemétiek magok is aszt mondották, úgy mint és Kamarás, hogy ők nem tarthattyák is, azomban nem is félnek most annira csival hallatott gyülekezeti az rácságnak, de az is bizontalan, mert csak parasztok hozták. Bertoti Uram reá alván arra, hogy kifizettetvén companiámat, mingyárást külgyek le 4 companiákat, azzal osztán én Ceglédre általmentem, hírül hozván azalatt, hogy Szegedről 3 csajka rác az hajók után, kiken költöztünk, feljött Sass fele, azon okbul 2 tarackal s 200 hajdúval magam felkészülvén, Ceglédről előre az lovas companiát recognitiora küldöttem, ki is referállya, hogy Kürttül viszszatértek az csajkás németek és rácok, megértvén, hogy 2 zászlóallya hajdúság volt az vonókon 8 kívül az hajókon kísérőben. Arra nézve Ceglédről felindultam tertia Április Berény felé, s az úton ért postára Bertoti Uramnak, hogy Kecskemétet felverte az rác, maga őkegyelme nemhogy succursusra ment volna az Kőrösön levő 3 compagniákkal, hanem Ceglédre halálban szaladott. Az útrul Félegyházátul 9 viszszatérvén magam 2 tarackokkal s 8 compagnia gyalogokkal, hármat kötetvén az nagyobb ágyúkkal, az egri compania tsak opponálá magát, hogy ő bizony nem megyén viszsza, kiket is ott fegyverrel kellett componálnom. Viszszaérvén Ceglédre, onnand Bertoti Uram is velem jött Kőrösre, de az lövíseket az rác meghalván, sietett viszszatérni. Bizony, másfél ezerig való sem volt az rácság, és bár tsak 100 ember opponálta volna magát az árkokbul, annival is inkáb az ben lévő 6 compania lovas, ha mezőben lett volna, az város fele sem mert volna menni az ellenség, de sem az benn lévő 6 compania hajdúbul, sem az 6 compania lovasbul, sem az városiakbul tsak edgyetlen nem volt, sem kívül, sem belől az rácság még alkonyodatkor szállott alljában s másnap jó reggel marsirolt be, az mészárszékekig pénétrait az ellenség szép marsai s ott kezdett operálódni, addig tsak egy lélek sem vette észben, olly szép vigyázást tartott ott Bertoti Uram, az árkokat levonatni engedte s az palánkot eltüzelni. Tsak egyetlen egy recognitiot nem tétetett, noha gyüléssét az rácnak hallotta, de azt inkáb nem
