Kecskemét város és körzete II. - Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Kecskemét, 1994)
Kegyelmetek izenetit, és hogy reánk Kegyelmeteknek gondgya volt. Minthogy másoknak segedelme nélkül sohova sem mehetünk, kérjük Kegyelmeteket szeretettel, haza szállittattatásunkban legyen Kegyelmetek segítcséggel, küldgyön Kegyelmetek fizetésünkre 4 vagy 5 szekereket, mi a' szekereseket illendően contentallyuk, Isten bennünket békességgel házainkhoz vivén. Annak felette birja rá Kegyelmetek a' Vitézlő Rendet is, hogy bár csak két zászlóval jöjjenek élőnkbe ide az Ugi Réhbe, hogy annál bátorságosabb lehessen utazásunk. Ebbeli kívánságinknak Kegyelmetek annuallyon, ha Isten bennünket éltet, Kegyelmeteknek megszolgálni igyekezzünk. Miben hágy Kegyelmetek bennünket és melly nap légyen a' terminus, ezen sillyér által izennye meg Kegyelmetek, mi is magunkat a' Kegyelmetek meghatározásához fogjuk alkalmaztatni. Isten légyen Kegyelmetekkel. Tisza Sason 1707. 20. Januarii. Kegyelmetek jóakarói Mago Mihály és Csaba Mátyás. 1 1/ Ez volt Kecskemét lakosságának harmadik futása, most a Szolnoknál átköltözködő Rabutin hadai elől. Az esetre: Hornyik IV: 180-181. 591. Heves, 1707. január 25. Károlyi Sándor Kecskemét bíráinak és lakosainak. A taxa megfizetését követeli, mivel már a módosított határidő is elmúlt. Az elmúlt két évről maradt hátralékot is adják meg. Porcsalmi Istvánt küldi e célból hozzájuk. Eredeti. BKmL Kecskemét v. It IV. 1525. (1705-1707. évi köt.) 96. sz. (Külső címzés:) Ezen levelem Kecskeméti Bíráknak s Lakosoknak adassék közönségessen. Kecskemét. (Papírba nyomott gyűrűspecsét.) Adgyon Isten minden jót. Emlékezhettek, nem kétlem, arra, hogy az mindőn Hatvannál Táborban valék, hozzám jővén instáltatok azon, hogy az szokott Censualis Taxát nem eléb, hanem Szent András napján, és Szent György napra kívánnyam tűletek, minthogy láttam egyben is, másban való sok kárvallástokat s alkalmatlanságokat, az iránt tött instantiátoknak engedelmeskedvén, mind eddig hallasztottam; de mivel már Isten jó voltábul nagyob részrűl majd minden abbéli szorongatástoktul megszabadultatok, akartalak ezen levelemmel értetni [sic!] benneteket, hozzátok expediálván Porcsalmi István Expressussomat a' végre, hogy mind az elmúlt esztendőbéli Taxát, mind még az harmadik esztendőre obveniáltnak is restantiában maradott némelly részét minden üdőhallasztás nélkül kipótolván, Emberemnek plena-