Kecskemét város és körzete II. - Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Kecskemét, 1994)

Kecskemét, 1706. augusztus 16. Id. Barkóczy Ferenc Duna-Tisza-közi főgenerális instrukciói Szűcs Farkas főhadnagy, Kecskemét katonai parancsnoka számára. Egykorú másolat. Kecskemét v. Ita Városi jkv. 1702-1708. 567. s köv. (Elveszett.) Kiadás: Hornyik IV. 391-393. 568. Földvári tábor, 1706. augusztus 18. Czelder Orbán Kecskemét város bírájához: szekeret kér egy hordó borának Szentmiklósig való szállítására. Eredeti. BKmL Kecskemét v. Ita IV. 1525. (1705-1707. évi köt.) 60. sz. (Külső címzés:) Nemzete Kecskeméti Bíró Uramnak, nekem jóakaró Uramnak eö Kegyelmének adassék. (Vörös viaszba nyomott gyűrűspecsét.) Ajánlom Kegyelmednek szolgálatomat édes Bíró Uram. Értettem Kapitány Uram eő Kegyelme által Kegyelmednek embereimhez valló széb affectióját, melljet Kegyelmedtül kedvessen vettem, mint eszmiretlen Kegyelmetek szomszidja, hanem továb is kérem Kegyelmedet, ides Bíró Uram, miltostatník Kegyelmed ollj szomszidbilli jóakarattyát énhozám mutattni, és az én egy hordó borom állat egy szekeret rendeltetni úgy mint Szentmiklósik. Kegyelmed is én nikem parancsolván, az Kegyelmed szib akarattyáért élnem mullatok Kegyelmednek megszolgálnom, azért Kegyelmednek édes Bíró Uram, továbra is recomendalom az embereimet, Kegyelmed maga is recomendáljon nekiek valiami jó borokat, Ezel Istenek oltalmában ajánlom Kegyelmedet, maradok Kegyelmed jóakaró szolgája Czulderlsic!] Urban m. p. Ex castris in Földvár positis Anno 1706. Die 18. Augusti. P. S. Kegyelmednek egyéb híreket nem írhatok, hanem hogy Estergomot maholnab Isten uttán megainknak tiszünk az három varost állatta vallod Hatalmával meg vettik az Várnak penig kétt Básztjat esze lojték már. Mint Érdélben, mint penig itten kétt rendiben victoriat obtinualtunk. Most is már Berczini Urunk eő Nacsága szancsból kiverte az Nimetek, és az victoriat obtinualta, tovab is ha ollj hirem lisznek, el nem mullatok Kegyelmednek irni hire adnom.

1 1/ Sic! A szövegből kiderül, hogy Czellder Orbán ezredírnoka ugyancsak hadilábon állt a magyar nyelvvel. Az említett „három város": Esztergom, Szenttamás és Víziváros.