Kecskemét város és körzete II. - Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Kecskemét, 1994)

(Papírba nyomott gyűrűspecsét.) 1/ Nyilván Szeged-Alsóvárosról van szó. A kun puszták bérlete, használata és tulajdonjoga körül kirobbant viszályra és hosszú jogi procedúrára 1. Reizner János, A régi Szeged. II. A kőbárány és a kun puszták pere. Szeged, 1887. - Koroknai Ákos, Gazdasági és társadalmi viszonyok a dunai és tiszai határőrvidéken a 18. sz. elején. Bp., 1974. - Kiss József, Küzdelem s jászkunsági pusztákért a Német Lovagrend uralmának első évtizedeiben 1702-1720. Agrártörténeti Szemle 1973/15/3-4. sz. - U. ő., A szegedi várkatonaság igénye a dél-kiskunsági pusztákra 1686 és 1733 között. In: A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723). Eger, 1991. (Studia Agrensia II.) 55-67. 1. 2/Foszlán, vagy fosztán: a 17. században ujjatlan mellény, illetve bizonyos szövetfajta. 667. Pazdics, 1710. június 5. Gróf Bercsényi Miklós pátense a kecskeméti harmincadon való vámolás módjáról, hogy Karácsony Sándor bérlőt kár ne érje. Egykorú fogalmazat. MOL G. 24. RSzL II. 6. D. Groff Székessy etc. Adom tudtára mindeneknek etc. Hozzám recurrálván Karácson Sándor Harmincadok Arendatora, alázatosan repraesentálta előttem, hogy Ország szükségére való árúk praetextussával némelly idegen országbeli kereskedők feles abát harmincad nélkül Egerben máris beszállítottak, és nevezetessen Haczi Oszmán nevű török 5000 véggel. Minthogy penig Alboér Mojsessel, Görögh Pálal töb társaival edgyütt csupán csak 15000 vég fejér abárul vagyon a végezés, hogy harmincad nélkül szállícsonak az Ország szükségére, kit, a' mint előttem producalt documentumokbúl kitecik, administráltak is már Rottenstein Antal Egerben levő Tekintetes Oeconomicum embere kezéhez. Hogy azért felül említet Arendator ne injuriáltassék, igasságos instantiájához képpest resolváltatot, hogy valamenni fejér abát az megírt 15.000 végen felül, vagy egyéb árúkot hoztak, vagy ezután hoznak be az Országban, akármi néven nevezendő, nemzetű és rendű kereskedők, azoktul a' szokot harmincadot megírt Karácson Sándor Arendator megvegye, egyedül annak harmincadgya lévén elengedve, a' mit felül említet Alboer és Görögh Pál töb társaival edgyütt a' végre kiadott specialis pátensem mellett contractualis alkuja szerint az Ország szükségére fognak administrálni, vagy ha azon felül valamelly kereskedőnél Felséges Fejedelem kegyelmes parancsolattya az harmincadnak relaxatiojárul lészen. Intimáltatik azért Hazánk s felül titulált Felséges Fejedelem hívségében levő minden rendű tiszteknek közönségessen, megírt Karácson Sándor Arendatort maga dolgaiban turbálni, impediálni, avagy háborgatni s károsítani és károsítatni ne merészellyék, nem is engedgyük, sőt erga remonstrationem praesentium igasságához képpest mindenekben, kivált penig Tekintetes Oeconomicumbeli tisztek, és nevezetessen mostani kérdésben levő