Kecskemét város és körzete II. - Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Kecskemét, 1994)
P. S. Ha tuttuk volna, hogy ilyen nagy galibánk légyen véle, igassággal írjuk Nagyságodnak, ajándékon méltóztatott volna adni is, hozzá nem állottunk volna. P. S. Az kassai réz még el nem érkezett, ha elérkezik, kérjük Nagyságodat alázatossan, Makó felé dirigálván, küldgyön egy levelet Nagyságod és mi 4gyed[sic!] nap alatt itt leszünk érette. Az abák iránt fogadásunk szerént mennél hamaráb és jobban lehet, azon leszünk, hogy kedve szerént szolgálhassunk Nagyságodnak. 640. Kecskemét, 1708. augusztus 8. Kecskemét város testimoniális levele. Karácsony Sándor harmincadbérlő 3 Kökényesből (Nógrád m.) búzát hozó szekér után 4-4 máriás harmincadot követelt. Azok a tanácshoz fordultak, amely nem értett egyet ezzel. Erre Karácsony rút szidalmakkal illette a bírákat. Eredeti. PmL PV. 73. Mf. f. 12. Mi Kecskeméti Bírák és Esküttek edgyuk tudtára mindeneknek az kiknek illik ez Levelünknek rendiben. Hogy die 28. Praeteriti Mensis Junii Nemes Nógrád Vármegyében lévő Kökényes nevű Faluban lakos Soros Márton, Szalay Mihály és Keszi János Szegény Ember, magok és helységekbéli töb szűkült szegény Emberek részére való három szekér életet (az elsőn öt zákkal, a' másikán hattal, és a' harmadikán hét zákkal lévén), nem nyerekedés kedvéért, hanem az Nemes Ország felvetése szerént magok dicái után reájok esett pénzbeli fizetések megfizetésére, megszűkült helységünkben eladni hozván, ide való Harmincadnak mostani becsülletes Görög Arendatora Karácsonyi Sándor azon szegény Embereket az szabados árultatástúl tilalmazván mindaddig, még minden szekértűi négy négy máriás garasokat le nem tennének. Melly kívánsága végett azon megnevezett szegény Emberek hozzánk folyamodván, hogy abban ellent tartottunk és javallottuk, hogy azzal nem tartozván, ne fizetnének, annál nagyobb insolentiával reájok erőssödvén Karácson Sándor, (mivel pénzen el nem adhatták búzájokat), négy ide való véka, avagy szapu búzát, mintegy sarcolás képpen elhúzott, ijesztvén, ha azt meg nem adnák, egészlen confiscálná jószágokat. Melly alkalmatossággal hit szerént és jó lélekkel vallották előttünk azon megnevezett szegény emberek, hogy mondotta volna nagy dagályosan Karácson Sándor ezen mocskos szidalmazásokat: s. v. Baszom az Annyát, a' ki tanácsot adott néktek, hogy nékem ne adgyatok harmincadot! Nem parancsol nékem sem Bíró, sem Tanáts, sem Fejedelem. Én vagyok az Harmincad Ura, pénzem ára. Melly fassiojok állandóságára provocálván magokat az akkoron környül álló Emberekre, kik hallották mocskos szidalmazásit, a' többi között itt lakos Atyánkfiai Bene András és Tamasy 2 Pál jelen lévén a' sok egyben gyűlt Piarci Emberek között, hallották azon mocskos szitkát, hoc