Kecskemét város és körzete II. - Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Kecskemét, 1994)
való búsításátul, az mint is, bár elhalgassunk többeket, kiváltképpen most az hajdúknak ujjonnan való szerzésével s kiállításával terheltetünk, mivel Tekintetes Nemzetes és Vitézlő Csajághy János Urunk eő Kegyelme meg nem elégedvén az tűlűnk kiállítatott három egész compania jó fegyveres hajdúsággal, az kiállításnak idejétűl fogva elszökött és elesett hajdúk hellyébe 38 hajdúkat jó fegyverrel és mundérral kíván tűlűnk (Méltóságos Fő Generalis Gróff Bercsényi Miklós Urunk eő Excellentiája parancsolatytyából kiállítani. Kiknek is kézhez vételekre már közinkben küldvén Fő Strása Mesterét, Nemzetes és Vitzélő Szőke Ferenc Urunkat eő Kegyelmét, (szoros instructiója szerint) olly keményen bánik belünk, s meg is eskütt, hogy ha ad decimam praesentis mensis Maji azon 38 hajdúkat ki nem állíttyuk, kemény executiott hozván reánk, mindaddig sanyargat bennünket, míg ki nem állíttyuk. Ahoz, képest, az mint nagy jó Kegyelmes Földes Urunknál Nagyságodnál is nyilván vagyon, hogy mind az katonaságnak s mind az hajdúságnak tűlünk való kívánása eleitűi fogva erőnk és mások felett való volt, mivel (az katonákon kívül), actu is sokkal több hajdúink vadnak az Nemes Ország szolgálattyában, mint más Nemes Vármegyékbeli s úgy Nemes Vármegyénkbeli Helységekre is az mennyi dicájuk után limitáltatott, tapasztalván azért (főképpen mostani megromlott s nyomorodott, és mijnd javunkbéli s mind emberbéli fogyakozott állapotunkhoz képest), azoknak kiállításuk iránt való elégtelen s tehetetlen voltunkat, kéntelenítettünk ezen alázatos instantiánkkal is Nagyságodhoz, mint Isten után érdemeink felett való jó gyámolunkhoz, jobbágyi engedelmeséggel folyamodnunk, s az Jesus Christus indulatiban(sicî) is nagy alázatossan kérnünk. Méltóztassék Nagyságod természeti kegyelmessége szerént megromlott s minden jav ai tul megfosztatott, és az szükség s szorongatás miatt megoszlott s elpusztult szegény Hellységünket kegyes könyörülő szemekkel megtekintvén, sokszor tűlünk megtapasztalt hathatós méltóságos úri interpositiója, s alázatos jobbágyi mellett leendő kegyes munkálkodása által Kegyelmes Vezérlő Fejedelem Urunknál eő Felségénél azon tűlünk kiállíthatatlan hajdúság iránt való praetensiotul immunitálni, és azoknak ki nem állíthatásunkért reánk szánt executiott is rólunk elfordítani, azon kívül is mind az dicalis impositio iránt való tehetetlenségünkért, s mind az rajtunk lévő militiátul eléggé, sőtt erőnk felett terheltetünk s nyomorgattatunk, elannyira, hogy ha eddig is nagy jó Kegyelmes Földes Urunk Nagyságod hozánk, alázatos jobbágyihoz járult kegyelmességével, sullyos terhviselésünkben nem consoláltattunk volna, s úgy ezen 38 hajdúságnak is relaxatiojával ha nem consoláltatunk (ezzel terhünknek s nyomorúságunkhoz nagyob nyomorúság toldatván, s tapasztalván az szegénységnek megromlott s majd éhelhalásra jutott állapottyát), lehetőbnek láttyuk eloszlásunkat, mint azon hajdúknak tűlünk kiállíthatóságunkat, mellyben is egyedül bízván, magunkat jó Kegyelmes Földes Urunk Nagyságod természeti kegyelmességében álhatatossan elhisszük, hogy az míg Kegyelmes Urunknál eő Felségénél ezen állapotunkat orvosohattya, adig csak egy méltóságos úri levelére is