Kecskemét város és körzete II. - Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Kecskemét, 1994)
Szeged, 1707. október 29. Johann Fridrich Globicz báró szegedi parancsnok latin nyelvű védlevele Kecskemét város részére. Eredeti. BKmL Kecskemét v. Ita IV. 1525. (1705-1707. évi köt.) 100. sz. Kiadás: Hornyik IV. 415-416. 622. Kecskemét, dátum nélkül. (1707 második fele) Özvegy Kamarás Jánosné Zombori Judit beadványa Károlyi Sándorhoz. Kéri, hogy parancsolja meg Kecskemét városának annak a 825 tallérnak és kamatainak visszafizetését, melyet a tanács 1686-ban vett fel férje édesanyjától, Szívós Annától. Mellékeli a város adott kötelezvényének másolatát. Eredeti. MOL P. 396. Károlyi Cs. It Ap 1. AcRa Ser. I. Dátumtalanok 3. cs. (A kérvény külső címzése:) Méltóságos Generalis Mezei Marschall Károlyi Sándor Nagy jó Kegyelmes Uram eő Excellentiájához alázatos Instantiája Belől megírt Instansnak. Méltóságos Generalis, igen jó s Kegyes Uram. Nyomorult Eözvegyi állapotom szerint nagy alázatossan kénszerítettem Excellentiád, mind jó Kegyelmes Uram Kegyes tekinteti eleiben ezen alázatos Instantiám által folyamodnom, declarálván, miképpen ez előtt már régen elfolyt 1686. esztendőben sok nyomorúságok és ultima detremitások 1 közöt levén Kecskemét Várassa, akkori Bírái és Elsői, többire elviselhetetlen igájoknak az hihetetlen Rác ellenségnek kegyetlen fegyvere által holtig való szomorúságunkra elmúlt Édes Uram Kamarás János Uram ő Kegyelme édes Annya, Szivos Anna Aszszony ő Kegyelméhez, s vélle edgyütt említett Uramhoz, az egész Varasnak és benne lakos sok nyomorult Eözvegyek és Árváknak megmarasztására kértének vala fel ő Kegyelmektől 825 / Nyolc Száz húszon ött Tallérokat, obligálván ő Kegyelmek magokat az Becsülletes Váras Pecséti alatt levelekben az megfizetésre. Mellyet midőn ennek előtte is sok ízben; de főképpen minekutánna az fen említett dühös ellenség által mind Édes Uramtul s mind minden jószágomtól (Fiam s Leányom is szomorú és keserves rabságott szenyvedvén), megfosztattam, kívántam ő Kegyelmek által megfizettetni, de mindeddig is meg nem nyerhettem; sőt gyakorta magamét praetendálván igazán, miatta szomorúsággal illettettem. Minekokáért Excellentiádat, jó Kegyelmes Uramat, (az említett Varasnak obiigatori aj át is párban Excellentiád eleiben terjesztvén), nagy edgyűgyűséggel alázatossan Instálom, mind fenemlített keserves Eözvedgyi szomorűságomat, s mind mostani mindennapi fogyatkozásimat Kegyes Becsülletes Bírák és Tanács Uraiméknak Intimalni, hogy avagy azon