Kecskemét város és körzete I. - Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Kecskemét, 1992)

Bevezetés

Kiadásunk alapelve az volt, hogy lehetőleg teljességre törekedve, minden irat bekerüljön a kötetbe, amely Kecskemét és körzete Rákóczi-kori történetére vonatkozik. A körzet fogalmát meglehetősen tágan kellett értelmezni, hiszen Kecskemét a XVIII. század elején a Duna-Tisza köze valóságos központja volt, kapcsolatai pedig más megyékben is átnyúltak. Pest-Pilis-Solt megye, a Kiskunság, Jászság és Nagykunság, sőt Heves és Nógrád egy részének története szorosan összefonódott Kecskemét sorsával. Az okmányok sorába felvettük a valamikor és valahol már kiadottakat is, de természetesen csak regesztájukat közölve (kivételt a hiányosan, vagy szöveghibával megjelentek képeznek). Ezzel a kutatók munkáját akarjuk megkönnyíteni. De ahol lehetséges volt, felkutattuk és megadjuk az okirat mai levéltári jelzetét. Sajnos, Hornyik nagy okiratpublikációja óta az eredeti dokumentumok egész sora pusztult el... Viszont örvendetes volt azt megállapítanunk, hogy milyen sok, eddig nem ismert új iratot sikerült felderítenünk, pl. a Rákóczi Szabadságharc Levéltárában, a Károlyi-család iratai közt Károlyi Sándor levelezésében stb. Persze, a felszíni aranytelérek már kimerültek, most már a homokból való aranymosás ideje következik: fáradságos, időtrabló, aprólékos munka, amely csak csorgatja az értékeket. De az máris bizonyos, hogy a már látható és remélhető dokumentumok egy újabb kötetet bizonyosan meg fognak tölteni, ha nem többet. A dokumentumokat csak azokkal a legszükségesebb jegyzetekkel láttuk el, amelyek feltétlenül kellenek a szöveg megértéséhez. Egyébként a közlésnél a Magyar Történelmi Társulat által ajánlott elvekhez tartottuk magunkat, vagyis nem betűív, hanem szöveghű szöveget adunk, a betűív formát általában csak a személy- és földrajzi neveknél tartottunk meg. Tervünk szerint a második kötet tartalmazni fogja mindkét kötet személy- és földrajzi-név mutatóját. Végezetül a kötet összeállítójának erkölcsi kötelessége, hogy köszönetet mondjon mindazon intézményeknek, amelyek a munka megjelenését biztosították: Bács-Kiskun megye Önkormányzatának, az MTA Regionális Kutatóközpontjának, az Önkormányzat Levéltárának és munkatársainak. Meggyőződésem, hogy a forráskiadvány megjelentetése nemcsak a megye és Kecskemét város múltjának ismeretét bővíti, hanem a Rákóczi-szabadságharc országos története számára is fontos új megállapítások — mint pl. a rác probléma, a kuruc hadsereg szervezete és súlyos ellátási gondjai, ennek okai; vagy a külkereskedelem török és balkáni vonatkozásai stb. — levonását teszi lehetővé. Kecskemét, 1992. november 5. VU