Kecskemét város és körzete I. - Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Kecskemét, 1992)

Dokumentumok

Mint bizodalmas nagy Jó Kegyelmes Uramnak, ajánlom Nagyságodnak alázatos szolgálatomat. Én reggel idején ma költeztem által az Tiszán, érkeztem estve későn ide Túrra, de ezeknek szegényeknek még tegnap reggel meglét az vásárjok, eleget szegényekben megöltenek, mindenféle jószágokat, az mit kaphattak, egészlen eltakartak, házakat is égettenek. Továb Nagyságod mit fog parancsolni, mi tévő legyek, alázatosan várom Nagyságod parancsolattyát, az mint hogy maradok is Nagyságod alázatos szolgája Borbély Bálás m. p. Túr 5. Novembris 1703. 1/ Ókécske és Újkécske, ma: Tiszakécske. Itt nyílván a régebben létező Okécske értendő. 40. Mezőtúr, 1703. november 6. Borbély Balázs jelentése Károlyi Sándornak a város pusztulásáról, egyéb katonai hírekről, az egész Tiszavidék rettegéséről a rác veszedelem miatt. Eredeti. MOL P. 396. Károlyi es. lt. Ap 1. AcRa Ser. I. 1703 nov. Fasc. 3. C. 22. (Külső címzés:) Tekintetes és Méltóságos Károlyi Sándor Uramnak Eő Nagyságának, Kegyelmes Fejedelem Urunk Eő Nagysága Svéc, Tatár és Magyar hadainak Feő Generalissának, és egyszersmind Szatmár Vármegyének Fő Ispánnyának, bizodalmas és nagy jóakaró Uramnak Eő Nagyságának bizodalmassan és sietséggel írám. (Gyűrűspecsét.) Méltóságos Generalis Uram, hogy Isten Nagyságodat minden dolgaiban boldogíesa, és szerencsés kívánatos egésségében megtarcsa, kívánom szívessen. Elvettem Nagyságod parancsolattyát, melyből értem Nagyságod hivatalát' vélem lévő vitézlő renddel edgyütt, de látván szegény túriaknak rettenetes és kibeszélhetetlen romlásokat, mind marhájoknak, lovaiknak, ruházattyoknak és a föld színén találtatható éléseknek magok ökrein, szekerein való elvitetését, és sok ártatlanok a földben való fekvéseket, sokaknak penig a rettenetes sebekben való fetrengéseket, akik penig megmaradtának is, jószágok nem lévén, még csak kenyérnek való életet őrleni is alkalmatlanságokat, vízimalmok nem lévén. Magam is instálok Nagyságod előtt szegények mellett, hogy innét romlott helyekbűi, aki hol jóakaróját ismerné, had vonódnának el, hogy mind magokat s cselégyeket táplálhassák, mert nemhogy valamelly hadnak, de még magoknak táplálására elégtelenek. Ha penig Nagyságodnak tehecségében s jó teccésében lehet, és módott talál a dologban, rendellyen Nagyságod énmellém több hadat, kik kelnének által a Tiszán Szentesre és onnan énhozzám hírt küldvén, a Körösön siecséggel általkelvén, vélek megedgyeznék, s ezen emberektől küldene Nagyságod erős parancsolatot, hogy ezen földnek népét is felvehetnem Nagyságod parancsolattya erejével, had mennék a Maros