Kecskemét város és körzete I. - Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Kecskemét, 1992)
Dokumentumok
Ad 3tium punctum informationem. Fizettek 3800 rénes forintokat és kívánt volt a német 300 mérő életet, de nemcsak azt vették meg rajtok, de vermeket is felszedték s abbul életeket elvitték. Restantiájok se pénzbűi, se másbul nem maradót. Ad 4tum. A sónak számábul megmaradott a város házánál 250, a többit az ellenség vitte el, de nem tudgyák, mennyi volt, Ganyi István Sóinspector Uram relatiojábul ki fog tetzeni. Ad 5tum. Elindultak, de az ellenségbeérvén, viszaűzte eőket. Ad 6tum. Kőrös praestálni fog Szolnokba 50 pesti mérő lisztet, vágót, kenyeret is Kegyelmes Urunk táborára, ahova fog kívántatni. Ami a bort illeti, nem refractariuskodnak abban is, valamiben lehet, engedelmeskedni fognak, addito hoc, hogy valaki az ellenség előt közülök elment, azoknak neveket hitt alatt kivette tülök a német. Datum in Kőrös die et Anno ut supra. Anno 1705 Die 14. 3 Kecskeméten othon lévő lakosok miként replicáltak s nevezet szerént így következik s ezt vallyák hitek szerént. Gulácsi Tamás Nemes Pest Vármegye nótáriussá, mostani substitutus Kecskemét Városa bírája Nagy István, második bírája Csorba István, adószedő tisztye Bozo István, nótáriussá Muraközi Sámuel, tanácsbeliek Bede János, Szabó Máttyás, Szabó Márton, Tóth Ferenc és esküt Bende Gergelly. Ad 3tium punctum informationem. Fizettek a németnek fejérpénzül 10.731 rhenes forintokat, a német utollyára condescendait rajtok való kérésében húszezerre, mert elsőben 30 ezret kért rajtok, de eők arra nem accedáltak, azért magokat restantiariusoknak is lenni nem agnoscállyák. Ad 4tum. Amelly só ottan volt, azt praevie a németnek eljűvetele előtt Szolnokba administrálták, kirül is quietantiája Muraközi Sámuelnek megvagyon. Ad 5tum. Azért nem mentek el, hogy fele azt kiáltotta a lakosoknak, ne mennyünk el, legfőképpen a szegénysége a városnak, fele pedig, hogy menynyünk el, aminthogy rákot szekerekkel a fatensek közül is kimenvén már a városbul, Kárándi Mihálly és Guldenfinder Uram katonái erőszakkal fosztogadták eőket, ládájokat felverték s abban a zenebonában viszaszaladtak, mivel már a német is Ceglédnél volt, nem mertek elmenni. Spontanée a szegénység maradott, mert azt kiáltotta, hogy ne mennyünk, mert sem marhánk, sem semmink, miként szaladhatunk, s aki kimegyen is, verjük fel s ne engedgyük kimennie, mert így akár itten veszünk, akár ott kin praedállyanak feli. Ad 6tum, 7mum, 8um, 9num. Elegendő kenyeret adtak Bottyán Uram táborára s fogyatkozásban amiatt tülök nem volt a had, kit Mandi János Commissárius Uram is recognoscálhat, mindazáltal továb is amiben és amint lesz parancsolatok, engedelmeskedni fognak. Datum in Kecskemét die et Anno ut supra. Göcze Gábor m. p. 1/ Ez a régebbi jelzet áthúzva. 2/ Ma Pusztacsász, Heves városhoz tartozik. 3/ A hónap neve értelemszerűen: Octobris.
