Kecskemét város és körzete I. - Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Kecskemét, 1992)

Dokumentumok

Munitio Ecsedben ugyan vagyon, de apró puska, por sohol sincsen. Tiszán túl ha talál kívántatni, késő leszen akkor disponálni, hanem Nagyságod most méltóztassék iránta dispositiot tétetni. Töltésrül hasonlóképen, most is az idejött hajdúknak 12 lövés port adtának és kétt golyóbist, szép állapot. Ezzel Nagyságod kegyelmességébe ajánlván magamot, maradok Nagyságodnak alázatos szolgája Károlyi Sándor. Szolnoki táboron 2. Octobris estve 10 órakor 1705. P. S. Bottyán, Kegyelmes Uram, valóságos, hogy rest az írásban, de szor­gos az szolgálatban, az mit elmulatot, végben vittem s eő rolla is Nagyságodat tudósítottam. Szüntelen csak az posták vonlának posták, de kár annak is nevezni, mert magam paripámon is megelőzöm. Levelem praesentáló ezerem­beli főstrázamesterem instantiáját recomendalom. 273. Szolnoki tábor, 1705. október 3. napszálatkor. Károlyi Sándor levele II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez. A német tábor Csongrádhoz ment, ott akar átkelni. Kecskemét, Kőrös még mindig nem küldte emberét. Szolnok sorsáról döntést kér Katonai intézkedései a német ellen. Eredeti, sajátkezű írás. MOL G. 15. RSzL I. 1. Caps. B. Fasc. 22. Méltóságos Fejedelem, Nekem Jó Kegyelmes Uram. Ezen órában érkezek portásom relatioja, kibül confirmaltatik az ellenség­nek nemcsak Alpárhoz való menetele, hanem ma Csongrádhoz való indulása. Egyenessen ottan ugrik által, és így az sok tartózkodás miá éppen megelőz s mind Kőrös, Maros közit praecipiállja. Én azért vagy vétek, vagy sem, csak megyek tatár módra. Bottyánt ide hagyom eő sem tehet semmit, már innét által jöjön-e? nem tudom. Választ várni nehéz, káros és késedelmes. Kecske­mét, Kőrös még emberét sem külte német menetele uttán is. Pálfit 1 ide hozat­tam, holnap vagy exequaltatom, vagy orrát, fülét meczettem, mert egy hétig lévén német közöt, semmit sem tud. Az többin hasonlót követek. Ezen Szolnok in quo consistallyon, Nagyságodnak praesentibus annectá­lom. 2 Alázatosson kérem, vei in bonum, vei in malum deliberáltassék, ne menjen felejdékenségben. Szappanost, Ollyüst, szegedi hajdút lovaskocsin kiviszem magammal. Pri­nyi Uram Horváth Tamással maradnak itten. De Kegyelmes Uram, váltassa­nak fel hova hamaréb valami veszni való tótokkal s jöjjek 3 Debrecen fele Váradnak. Én ezekéi meglátom ad interim mire mehetek. Kérem Nagyságodot, ne bocsásson ostort ezen áruló kutyákra, talám Isten megtart szolgálattjukra. Kohári itten sincsen, mégis fejedelemmé akarták az kuttják tenni. 4 Alázatosson követem Nagyságodot, hogy parasztul írok, mert az üdő úgy hozza. 5 Maradok Nagyságodnak alázatos szolgája

Next

/
Thumbnails
Contents