Kecskemét város és körzete I. - Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Kecskemét, 1992)

Dokumentumok

Méltóságos Generalis, nékem Kedves Sógor Uram. Im minemű levelem érkezet Deák Ferenc Uramtul, Kegyelmednek in specie általküldöttem.

1 Mind pedig Pest fele portát bocsátottam, igaz-é, nem-é. Az mely ember pedig a hírt hozta, azt referállya, hogy kedden érkezet oda Síik három ezered magával, az ki mindgyárt az hidat köttetni kezdette, ezt az ot ben levő jó emberünk özente, s szándéka pedig az, hogy erre Hatvan fele csapjon, azután Szolnok felé. Továb is, ha mit értek, Kegyelmedet tudósítani el nem mulatom. Ezzel maradok Kegyelmed igaz szolgája sógora Gróf Barkóczy Ferenc m. p. Ex castris ad Sámbok positis Die 2. Septembris hora 2da nocturna Anni 1705. 1/ Nincs a levél mellett. 241. Aszódi tábor, 1705. szeptember 3. Károlyi Sándor levele feleségéhez, Barkóczy Krisztinához. Személyes ügyek mellett tájékoztatja a rácok mozgolódásáról és egyéb hírekről. Eredeti, sajátkezű írás. MOL P. 396. Károlyi es. lt. Ap 1. AcRa Ser. I. 1705 szept. Fasc. 2. B. 38. (Külső címzés:) Az én kedves Feleségemnek Tekéntetes és Nagyságos Szálai Barkóczi Kristina Aszonnak szeretettel írám. Ocsván. (Gyűrűspecsét.) Isten veled Edes szívem. Mai napon, az mennyire az ABCre emlékezhetem, próbáltam leveledet, jól volt szívem, igenis, de maculázva volt, nagy nehezen kitaláltam, de nem tudhatom, mit írtam volt azon 19. Augusti, Hatvanbul datált levelemben haragombul, hanem ha hogy köszvényessé teszem magamot. Azon írásod Édesem, hibás volt, hanem íme az ABC, elküldöttem s megváltoztattam egészlen, mert Bercsényi cancelláriáját elnyervén,

1 más is tudgya már ígyen, hanem ezuttán így élly velle, s elvetted-e Szívem, tudósíts rólla. Azért küldöttem penig illy bátran, hogy Debrecenig bizonyos emberem viszi. Onnat kezedben megyén édesem az. Étzakátul fogva az ellenségrül semmi újab hírem nincsen, hanem ma haliám, hogy az aradi rác, édesem, az Tiszán által jővén, oda le Veresmartnál Eszéken felől az Dunán általment volna, ha való szívem, békesség nektek. De nekünk leszen dolgunk. Imádkozzatok, megsegít Isten minket is. Az én kis inaskám, Korda mit írjon, Édesem levelcbül megértheted. Reménlem, kevélykedhetem még Rabattá köpönyegében, ha Isten megtart.

2 Kérlek Szívem, az anyjának írd meg,

3 vagyis Vitkai Mihály Vice Ispán Uramnak. Barkóczi Uram most is egy tarisnya fürjet külde szívem, jó szívvel látnálak reája, azuttán az száz párnára az szellős sátorkámban. Ezzel engedgyen Isten eörvendetes híre-