Iványosi-Szabó Tibor: Kecskeméti szabályrendeletek 1659–1849 (Kecskemét, 1991)
Szabályrendeletek
lészen esztendeig, esztendeig adgyon, ha fél esztendeig, felét az uzsorás adgya meg az ki az vadszámtúl esik, felét az kinél volt. Ismét az pénzt ha le akarja tennyi, hija az város bírája eleiben közössét, ott írassa be az ő vadszámját abból, és írják arra akié az pénz volt. Az vidékről való pénznek is illyen rendelése esett, az melly embereknél ollyan pénz vagyon, az akinél vagyon mind addig vadszámot adgyon tüle, valamig nála tartya. Az pénzt kiadván arról való vadszámát írassa be. Ez oly pénz akivel kereskednek. Az árvák pénzek is az kiknél interesre 3 vagyon, az vadszámot mind addig beadgya, s fizessen maga tüle, valamig az pénzt kezitül ki nem adgyák, de az szegény árvák interessébői vadszámot nem kell venni. Ez is fen maradgyon az régi atyáink törvényes szokások szerént, egy bikát, egy ménylovat, egy párta-övet, egy pohárt, egy ruhára való kapcsot kitudhatnyi. IV. 1508. c, 3-4. old. Egykorú bejegyzés az adókönyvben. Közli: Homyik János: Kecskemét város története oklevéltárral, II. 190-191. old. 1/ Deliberatio - végzés, határozat 2/ De eo utrum - ugyanerről a kérdésről (hozott határozat). 3/ Interes - kamat, érdek. 9.1672. július 5. KECSKEMÉT VÁROS TANÁCSÁNAK RENDELETE A VÁROSI MÁZSA HASZNÁLATÁRÓL Mi Kecskemét varasának feő bírója Böde Lukács, eskütt tanácsbeli személyek Bíró György, Csaba Mihály, Nagy István, Deák Pál, Sárközi Páll, Nagy János, Csebe György, Szabó Máthe, Lazlo deák, Barkó Benedek, Tar György, Varga Miklós, Dora Benedek, Sárközi István u(rak). Adgyuk örökké való emlékezésben tudásokra mindeneknek az kiknek illik, mind mostaniaknak s mint következőknek. Városunk beli szappanos mesterek nagy viliingó veszekedésben voltának régtül fogván, kiváltképpen ezelőtt hat vagy hét esztendők el forgási alatt mind mivelünk, s mind penigh városunk székbíráival az mészárszékben esött fadgyunak el mérésében az másáskeő felöli, hogy nem egészlen való másás kő volna. Az mellyet mi meg akarván közessen próbálni, s mind szemeink és az eő szemök előtt világosságra hoznyi. Akkori hites székbíránkkal Szeles György, Kozma Jakab és Kis István atyánkfiaival, az akkori hites mészárosokkal Gyárfás János, Gulya István, Lovas István mészárosokkal. Azon mása követ az város házához hozattuk az város székben levő fontokkal együtt, az szappanos mesterek fontiaikatis, azon szerént mind apró, öregh fontokat megh mérettük, megh egyesitöttünk. Annakutánna az masa követis azon fontokkal megh próbáltattuk és az kántár vason is megh merrettük. Lött az masa kö száz két font, azaz 102. Melyre való képest miis egyező értelemből, tanácsból és akaratból vöttünk ilyen végezést és rend tartást. Valamikor
