Iványosi-Szabó Tibor: Kecskeméti szabályrendeletek 1659–1849 (Kecskemét, 1991)

Szabályrendeletek

szolgálatra való kiállítások után azonnal összeírni és neveiket lajstromba foglalni tartoznak. 5. Már előre megállapíttatván az, hogy ezen pusztázó hadnagyokra a fiscalisi hivatal felvigyázzon, azon hivatal által kiadandó rendeléseket tellyesítsék, az első hadnagyok pedig ugyanazon hivatalhoz minden két hetekben a tellyesítettekről szükséges relátiót 10 tegyenek, valamint a bitangságba esett, elfogott vagy behajtott marhákrul is. 6. A kirendelt hadnagyok józan életűek, minden gyanúságon kívül valók, és hazafiak légyenek, semmi más dologra, annyival inkább pedig privát állapotra ne alkalmaztassanak. 7. Ami ezen felállítandó pusztázó hadnagyoknak fizetéseket illeti, alázatos véle­kedésünk szerint a közhadnagyoknak fejenként lehetne fizetésük 200 ft., a két főhadnagyoké pedig a pusztaszerié 250, a monostorié 225 ft-re tétethetne, és hogy ezen fizetéssel a városi domestica 11 nevelésével a köz cassa ne terheltetnék, jónak találjuk, egy egy közbátorság cassája állíttassék fel, mely a perceptor 12 úr által a köz cassától egészlen elválasztva minapuláltassék, 13 addig is pedig, még nagyobb erejű cassa szerköztethetne össze, ezen cassa javára szolgálhatna a pusztaszeri és ágasegyházi réteknek árendája, bitang marhákért és a tolvajoktul elszedett eszkö­zökért bejövő fizetés, a pusztaszeri és a bugaczi széksó használásáért fizetendő árenda, végtére a kertészektül beszedendő adó, mely ezen cassábul, mivel eddig az útlátó hadnagy fizettetett, hogy annak ezen újabb czélra leendő fordítása a köz cassára nézve valamely fogyatkozást ne okozzon, a lakosok által a köznyomásból és utakból akár a mezei kert földek, akár pedig a szöllők között lett elfoglalások úti inspector 14 úr által innentúl szorosabban megvisgáltassanak, és a foglalók minden esetben 12 forintra büntettessenek. Hogy továbbá a pusztákon lakók a rablóknak és puskás betyátroknak feladására valamely jutalom által is serkentes­senek, jónak találja a deputátió, hogy az aki valóságos rabló és puskás zsivánt feladna, és az által annak elfogatásában eszközül szolgálna, addig is míg a köz bátorság cassája jobb lábra állhatna, a város köz cassájából 100 forintokkal a nevének titokban lejendő maradása mellett jutalmaztasson meg. Ezek véljük szüségeseknek lenni a külső bátorságra nézve, de mivel a tolvajok és zsiványok a városban is könnyen lappanghatvának, a nemes tanácsnak a múlt 1811. évi augusztus 9-én 563. sz. alatt e részben tétetett igen bölcs rendeléseit szükség volna szoros foganatba vétetni, és az electus 15 urakat rendelt köteles­ségeiknek telyesítésére annyival inkább ösztönözni, mivel ezen tekintetbül electus urak a nemes tanácsiul bizonyos favort 16 is nyertek. A 2-szor a kiküldetésünknek második tárgyát, vagyis a helybeli pásztorok exces­susainak megzabolázását illeti, ez is valóban olyan, mely az orvoslást méltán megkívánja, arra nézve, mivel azon excessus többnyire abban állana, hogy a pásztorok főkép szegényebb sorsú marhás gazdáknak marháit elvesztegetik, és azoknak többnyire döggel számolnak, melyet ezután az ollyan sorsú szegényebb

Next

/
Thumbnails
Contents