Bláho Vince búcsúbeszéde Kecskeméten 1772-ben (Kecskemét, 1991)

ezen népnek vezérlésére, és mennyei segedelemmel erős a serény foglalatoskodásra; gerjeszsze Isten halgatóidat is tökélletes szófogadásra, hogy így az Életnek Igéjét hirdethessed hathatóssan: a Nyomorúságokat szenvedhessed békességessen: igyekezhess minden üdvösséges Munkálkodásban gyümöltsössen. Tehát ketskeméti édes régi halga tóink s juhaink! szegény Szent Ferentz fiainak legeltető keze alól, ite ad Jósef, mennyetek már főbb, mert egyházi méltóságú Jósefhez (Moses I. könyve — Teremtés könyve 41. 55.); hozzája, mint törvényes pásztorhoz, engedelmes tisztelettel viseltessetek: Szent Miklós püspök templomárúi, melly építtetésre segítő kezet vár, meg ne feletkezzetek. Barát rendünknek tzímerére, a koldus táskára, vagy inkáb ad mensem Domine, Urunk asztalára egyedül szorúltt, néhai gondviselőitekhez emlékezzettel legyetek: az Istennek áldása maradgyon veletek. Amen.

42 41 így nevezte Szent Ferentz maga testamentumában az Isten nevében tett alamisnakéregetést; mivel a gazdag Isten fia is szegénnyé lett földön jártában, és hívek adakozásából élődött. Lukács evangéliuma. 8.3. Máté evangéliuma 8. 20. 42 Ezen beszéd után a következendő vasárnapon, az oltáriszentségnek és szászlóknak a tisztelendő páter piaristák templomához általvitelével tartandó ájtatosság hirdettetett ki. Végtére hálaadásképpen, Szent Ambrus énekét, Téged Isten, a nagy oltárnál kezdé tisztelendő páter Soos Pál, provinciálisunk, a többi atyák a karban folytatták.