Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

III. IPAR - 2. A magisztrátus és a céhek

körülményeket is képesek voltak megteremteni, 1829-ben a csizmadia céh kérte, hogy számukra ház építését vagy vásárlását engedélyezze a tanács, ahol összegyűlhetnek. 1835-ben a szabó céh számára adtak házvételre oly feltétellel engedélyt, hogy a laudemiális taxát minden 30. évben kötelesek lesznek megfizetni. 36 1844 januárjában a tímárok folyamodtak kérésükkel a magisztrátushoz házvásárlás engedélyezése céljából, mivel: „. . .helyszűke miatt eddigi szokás szerint tartani szokott céhmester szállásán. . ." gyülekezni nem tudnak, különösen akkor, ha a legények is jelen vannak.

237 2. A magisztrátus és a céhek Bár az egyes céhek privilégiumaik birtokában viszonylag nagy szabadságot élveztek, tagjaik önálló életet élhettek, de a város tanácsa mindvégig rajtuk tartotta szemét, sőt számottevően befolyásolta is működésüket. Ez mindenekelőtt a letelepedés engedélyezésében, a felmerült vitákban történő döntésekben, az árusítás feltételeinek biztosításában és a nem kívánt konkurencia elhárításában nyilvánult meg. Beleszólt a város vezetése a céh legbelső ügyeibe is, ha az alkalmazott büntetés a kettő forintot meghaladta. A XIX. század elején egységesen szabályozott céhlevelek a korábbiaknál is nagyobb befolyást biztosítottak a tanácsnak.

238 A kijelölt tanácsnok távollétében nem tarthattak gyűlést sem, a felmerült vitákat pedig ő dönthette el.

239 Beleszólhatott a tanács a céh összegyűjtött pénzének elköltésébe és a munkabérek limitálásába is.

240 A tanács döntött a céhtagok között felmerült munkajogi viták esetében is.

241 Több alkalommal is utaltunk már a magisztrátus figyelemre méltó liberalizmusára, amely az élet legkülönbözőbb területein megnyilvánult. Amikor a lakatosok egy cigányt nem akartak céhükbe fogadni, a tanács megparancsolta, hogy Zsákai Jánost vegyék maguk közé: „. . .Az nem határos, hogy gyalázatos nemzetiségű, hanem mint adózót kell tekinteni..szólt a határozat.

242 A gazdasági életben kialakult feszültség csökkentésének igénye és a tanács bevételének fokozására irányuló kényszerítő erő egyaránt közreműködött abban, hogy a helyi zsidósággal szemben is nagyfokú liberalizmust tanúsítottak. Tekintettel arra, hogy több iparág, amelyre növekvő igény jelentkezett, még nem honosodott meg a városban, illetve az iparcikkek ára változatlanul magas volt, a hiányszakmák képviselőit szívesen látták, mégha zsidó is volt az illető. Érthetően az igen jelentős anyagi erőforrásaik is segítették őket. Az 1830-as években a mészárszéktartás joga fokozatosan kezükbe került. Négy helybeli zsidó társaságban tömörülve 5300 váltó forint fejében megszerezte a tanácstól az összes mészárszék bérletét.

243 Más területen is kizárólag a gazdasági tényezők vezérelték a magisztrátust. Schweiger Mártontól