Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

BEVEZETŐ

BEVEZETÉS* Kecskemét múltjának, illetve történelme egy-egy nagyobb szakaszának monografikus feltárására az elmúlt másfél évszázad során több figyelemre méltó próbálkozás történt.

1 A kor tudományos szintjén az első és kimagasló eredmény Hornyik János munkássága, aki az 1711-ig terjedő időszakból nemcsak az alapvetően fontos forrásokat gyűjtötte össze és adta ki, hanem vállalkozott ezen időszak történetének összegzésére is. Munkássága főleg a hódoltság korának alaposabb megismerését segítette elő a magyar történettudományban. A múlt század végén komoly előkészületek történtek arra, hogy megkezdett kutatásait folytassák, de a remélt eredmény sajnos elmaradt.

3 Nemcsak Kecskemét esetében, hanem az egész magyar történetíráson belül is hosszú időn át viszonylag elhanyagolt kutatási terület maradt a késői feudalizmus gazdasági és társadalmi élete. Kecskemét történetének ezen szakasza iránti mérsékelt érdeklődéshez ezeken felül az is hozzájárult, hogy a Homokhátság gazdasági és politikai súlyát tekintve az országos fejlődésen belül is eléggé a perifériára szorult.

4 A XIX század végén és a XX. században viszont felgyorsult a polgári fejlődés, és ez a vidék ismét komolyabb lehetőségekhez jutott. Fokozatosan és széleskörűen bekapcsolódott a hazai árutermelésbe, sőt a nemzetközi kereskedelembe is. Ennek hatására gazdaságában és társadalmában végbement változások felkeltették mind a szociográfusok, mind a politikusok figyelmét. A két háború között több jeles személyiség foglalkozott a város régebbi és újabb történetével. Tanyarendszere, szőlő- és gyümölcstermesztésének sikere, virágzó kertgazdálkodása és a válságokkal szemben viszonylag jól ellenálló társadalma érthetően vonzotta a néprajzkutatókat, a szociográfusokat, az írókat és a politikusokat egyaránt.

6 Éppen ezért a századfordulótól ívelő fejlődése, történelme széles körben vált ismertté. Bár a belterjesebb mezőgazdaság az Alföld több más területén is nagy sikereket mutatott fel, e folyamat elsődlegesen mégis Kecskemét nevéhez kapcsolódott. Az ekkor elért eredmények hatása napjainkig érződik, sőt minden bizonnyal hatni fog a következő évtizedekben is. * E tanulmány a Kecskemét Város önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja kecskeméti Településkutató Csoportja között kötött Kecskemét Nagymonográfiai kutatás keretében készült.