Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

II. MEZŐGAZDASÁG - A/Növénytermesztés - 5. Erdőgazdaság

zött szinte egy mérföldnyi hossz- és szélességben új erdőknek beültetvén. . ." újabb termőföldeket és legelőket tudtak megmenteni.

166 Bár ezek a telepítések nem voltak grandiózusak, de feltétlenül következetesek. Csaknem évenként újabb és újabb részeket osztottak ki a gazdák között, illetve maga a város is több pusztát mentett meg a homok további áradásától. Csak 1846-ban pl. Gyenes Mihály mérnök irányításával 589 hold erdőt telepítettek, amely a városnak 1474 váltó forintjába került. 1848-ban pedig a különféle pusztákon 38 helyen 145 hold új erdővel növelték a védősávokat.

167 De nemcsak a mennyiségre törekedtek. A mintagazdaság létrehozása során egy holdnyi területet szántak arra, hogy ott a különféle fák meghonosításának lehetőségeit, illetve a már ismert fajták tulajdonságait közvetlenebbül is vizsgálni tudják.

168 A telepítéseket szigorúan összekötötték az erdők folyamatos gondozásával. Az erdőt tisztogató és nyesegető munkásoknak időről időre jelentős összeget fizettek ki: 1848-ban február derekán 400, áprilisban 500 váltó forintot utaltak ki erre a célra.

169 Az erdőkkel való törődés hosszabb távon feltétlenül gazdaságossá vált. 1848-ban a jelzett erdőgondozás révén több mint 86 ezer kéve rőzsét gyűjtöttek össze, melyért 1407 váltó forintot kaszíroztak be.

170 Az erdők hasznosításának sok más lehetősége volt. Bár ezek nem jelentettek rendkívül nagy bevételeket, azt viszont érzékeltették, hogy az erdőgazdálkodás hosszabb távon feltétlenül hasznos is, és emellett az egész közösség érdekeit is szolgálják a maguk közvetett eszközeikkel. A makknak és gubacsnak a szedését évek óta bérbe adta a másodbíró. Csak a nyíri erdőért 190 ft-ot fizetett a bérlő, de bérbe adták Talfája, Szentlőrinc, Szentkirály és a Tőjösi erdő makk és gubacstermesét is. Érdemes még egy rövid áttekintést adni arról, hogy egy kényszerű terhet milyen rövid idő után számottevő jövedelemforrássá tett a magisztrátus. Az erdővel kapcsolatos pénzügyi egyenleg Év Bçvftel Kiadás Haszon 1849 5212 pengő Ft 3075 pengő Ft 2136 pengő Ft 1850 8116 pengő Ft 3384 pengő Ft 4731 pengő Ft 1851 12686 pengő Ft 3101 pengő Ft 8946 pengő Ft Végezetül arra vonatkozóan idézünk adatot, hogy a telepítések a későbbi eladások révén is jó befektetésnek bizonyultak a város számára: 1848 januárjában Kisnyírben és Szentlőrincen erdőrészek eladásából 12 és fél ezer váltó forint bevételre tett szert a tanács.

173