Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

II. MEZŐGAZDASÁG - A/Növénytermesztés - 4. Szőlő— és gyümölcstermesztés

4. Szőlő- és gyümölcstermesztés Bár Kecskemét és környéke nem számít un. történelmi borvidéknek, mégis a szőlő- és gyümölcskultúra itt is sok évszázados múltra tekint vissza. Tudjuk, hogy I. Géza királyunk XI. századi oklevele már említést tesz az Alpár környéki szőlőkről.

135 A város legrégebbi feljegyzései egyértelműen tanúsítják, hogy a hódoltság korában már számottevő szőlő- és gyümölcstermesztés folyt itt. XI. táblázat. A SZŐLŐ MEGOSZLÁSA Rendi tagozódás Vagyoni tagozódás 1-2 3-5 6-10 11-15 16-20 ossz. Rendi tagozódás Vagyoni tagozódás __k BDáS SZŐ lő ossz. Nemesi háztartások vagyontalan Nemesi háztartások törpegazda 12 10 22 Nemesi háztartások kisgazda 4 3 2 ^ 9 Nemesi háztartások középgazda 11 11 5 ; WÊ Nemesi háztartások nagygazda 8 9 10 3 1 31 összesen 35 33 17 3 1 89 Paraszti háztartások vagyontalan törpegazda 667 327 45 2 951 Paraszti háztartások kisgazda 280 143 28 4 455 Paraszti háztartások középgazda 100 88 32 3 223 Paraszti háztartások nagygazda 28 48 29 1 1 107 összesen 1075 516 134 10 1 1736 Iparosok és kereskedők vagyontalan törpegazda 118 56 8 182 Iparosok és kereskedők kisgazda 17 14 11 1 1 44 Iparosok és kereskedők középgazda 3 8 5 3 19 Iparosok és kereskedők nagygazda 2 2 3 7 összesen 140 80 24 7 1 252 Mindösszesen 1250 629 175 20 3 2077 Az előző évszázadokban is a várost környező homoktalajon folyt a szőlőművelés. A XVIII. század végén felerősödő elemi csapás új távlatokat nyitott a további telepítések számára. Az elszabadult futóhomok országos gondként jelentkezett, és II. József császár 1788-ban sürgette a futóhomok megfékezését. A következő évek, évtizedek országgyűlésein is visszatérő téma lett a Duna-Tisza közének jelentós hányadát fenyegető veszedelem.

137