Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

II. MEZŐGAZDASÁG - A/Növénytermesztés - 3. Szántóföldi növénytermesztés

illetve a rossz közlekedési viszonyok lehettek. Ezek között talán a legfontosabb a dohány volt, amit már évtizedekkel korábban is termeltek, de igényesebb formában csak ekkor tervezgették. A mintagazdaságban is az 50 holdból hatot ennek szántak, „.. .de nem azért, hogy mind és mindig bé vetessék, hanem olyan 1/3-da egy évben, két harmada pedig kapás élő vetemények, pl. burgonya, cukorrépa stb. lehessenek. . .

wl 4 A felsorolás is érzékelteti, hogy az egyéb kapásnövények, amelyek joggal sorolhatók az ipari növények közé is, a dohány mellett a leginkább szóba jöhetők voltak.

115 Rajtuk kívül figyelemre méltó kezdeményezésként kell tekintenünk az indigó termesztésére tett kísérletet, melyet a város is támogatott. Ugyanakkor az egyik legjelentősebb ipari növény, a repce nem tudott igazán népszerűvé válni. 16 Ha nem is vált általánossá, de feltétlenül jelentősnek mondható a helyi kézműipar ellátása szempontjából is a len és a kender termelése. Ezek tisztítása számottevően sértette az állattartók, különösen pedig a juhtenyésztők érdekeit. Az ellentétek elsimítására a magisztrátusnak kellett közbelépnie, „Megállapíttatott, hogy mivel a Csalános tónak a vize a kender és a len áztatással felettébb bé mocskoltatik, annak feneke a kender és a len áztatása idején használni szokott hantok behordásával töltődik, s most egyéb helyeken is találnak a lakosok erre megfelelő vizet.. .nehogy annak környékén legeltetni szokott tehéncsorda itatásban [kárt] szenvedjen, és a juhok úsztatásokra használtatni szokott víz bémocskoltasson, a kender és len áztatása 117 tilalmaztasson... Külön is ki kell emelni a kapásnövények között a kukoricát, amely takarmánynövényként már az előző század második felében ismertté vált ezen a vidéken is, és ekkorra jelentős területeken termesztették. Ez volt az egyik alapja annak, hogy az állattartás ezekben az évtizedekben számottevő szerkezeti változáson mehetett keresztűi.

118 A kapásnövények között kiemelten kell még említenünk a burgonyát, amelynek termesztése ugyancsak az előző század dereka tájára nyúlik vissza ezen a vidéken is, de ekkor még távolról sem töltött be olyan meghatározó szerepet a népélelmezésben mint később. Hasznosságát viszont már sokan felismerték: „.. .Krumpli vagy burgonya termesztés egy a leghasznosabbak közül.. ."

119 A század derekán Kecskemét határában a gazdák nagyobb része még az évtizedekkel korábban megtapasztalt, szüleiktől eltanult termelési eljárásokat, munkamódszereket alkalmazták. Bár Csányi János meggyőződéssel vallja, hogy „Kecskeméten már számosan találtatnak jó szántóvető gazdák, akik rendesen ugarolnak, jó mélyen és 3-szor szántanak, az egymásra való többszöri magvetést kerülik...", de azt is kénytelen ugyanekkor megállpítani, hogy a többségre ez még